Hízóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hízóka
Lápi hízóka (P. vulgaris)
Lápi hízóka (P. vulgaris)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Rencefélék (Lentibulariaceae)
Nemzetség: Pinguicula
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hízóka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hízóka témájú médiaállományokat és Hízóka témájú kategóriát.

Pinguicula with prey.JPG

A hízóka (Pinguicula) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és a rencefélék (Lentibulariaceae) családba tartozó nemzetség. Magyarországon, de az Alpokban és a Pireneusokban is honos növény, a legtöbb fajt azonban Közép-Amerikában, Mexikóban találjuk.

Életmódja[szerkesztés]

Húsevő, rovaremésztő, rovarfogó növény, az élőhelyén csak kis mennyiségben rendelkezésre álló nitrogén pótlására rovarokat fogyaszt. A levelein megbúvó mirigyek kevés emésztőenzimet tartalmazó, ragacsos anyagot választanak ki, amelynek csillogása vonzza a rovarokat. A levélre leszállva azonban beleragadnak a váladékba, és megkezdődik a zsákmány lebontása. Az emésztőnedvek kioldják a zsákmányból tápanyagokat, melyeket a növény a leveleken keresztül szív fel. Elsősorban apró repülő rovarok esnek csapdába, de előfordul, hogy hangyákat, levéltetveket, egyéb apró rovarokat is elejt.

Egyes fajoknál (Pinguicula vulgaris) megfigyelték, hogy a levél széle begöngyölődik a zsákmány hatására, így a levél nagyobb felületen tud érintkezni a zsákmánnyal.

Fajok[szerkesztés]

Magyarországon az alábbi két faj őshonos:[1]

Tartása[szerkesztés]

Néhány boltban kapható, lakásban is tartható növények. Locsolásukhoz használható esővíz, desztillált víz vagy ioncserélt víz. Kedvelik a savanyú, laza ültetőközeget, ezért nevelésük során használjunk tőzeget perlittel keverve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerk.: Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494 

További információk[szerkesztés]