Görbő
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Görbő | |
 | |
| Csefalvay-kúria Görbőn | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pincehely |
| Városhoz csatolás | 1930 |
| Korábbi rangja | kisközség |
| Irányítószám | 7084 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Görbő
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 41′ 11″, k. h. 18° 26′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 11″, k. h. 18° 26′ 42″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görbő témájú médiaállományokat. | |
Görbő 1930 óta Pincehelyhez tartozó egykori község, Tolna vármegye északi részén, a Kapos és a Sió összefolyásától pár kilométerre található a 61-es főút és a 6313-as mellékút találkozásánál.
1822-23-ban a nemzet nagy költője, Vörösmarty Mihály itt joggyakornokoskodott Csefalvay Ferenc kúriájában. Az akkori alispán szeretettel fogadta az ifjú Vörösmartyt, és folyamatosan vonta be a költőt a hazai politikába. Itt írta a Zalán futása című eposzának előszavát.
Vörösmarty szerette a meghitt környezetben lévő kis kastélyt, a körülötte lévő parkot. Sokszor lejárt a Kapos folyóra horgászni, szívesen járt az úri család tagjaival a Tuhutum hegy pincéihez, valamint a pincehelyi templomot is sokszor meglátogatta.
Görbőn számos „nagyúr” élt, köztük a Dőryek és a Csehfalvayak.
Görbőn található a Nepomuki Szent János kápolna, amely a 18. században épült (egy legenda szerint az angyalok hozták ezt a kápolnát). A kápolna mellett forrás tör felszínre, amelyet a helyiek szentkútnak neveznek, és gyógyhatásúnak tartanak.
Görbőt három részre oszthatjuk: Picsord (Széchenyi utca), Rókavölgy (Gyulai Pál utca) és Szőlőhegy (Zrínyi utca).
Források[szerkesztés]
|
Ez a Tolna vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |