Gyula (keresztnév)
A Gyula[1] régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török jula (fáklya) szóból származik.[2] A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel.[2][3] Így lett a név női megfelelője a Júlia.
Gyakorisága[szerkesztés]
A gyula méltóságnév hamar személynévvé vált, már a Képes krónikában olvashatunk Gyula nevet viselő pogány vezérről: "Ezután Szent István király híres és eredményes hadat indított nagybátyja ellen, akit Gyulának hívtak."[2] Szent Gellért legendájában is olvasni lehet egy Gyula vitézről.[2] A név ezután feledésbe merült, és csak a 19. században újították fel több más régi névvel együtt, amik közül a Gyula igen gyorsan népszerűvé vált. 1870-75 között Debrecenben a reformátusok között a 10., a katolikusok között a 4. legnépszerűbb név volt.[2]
Az 1950-es években a 12., 1967-ben a 19. legnépszerűbb férfinév volt, de a 80-as évekre visszacsúszott a 35. helyre.[2] Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 62-78. leggyakoribb férfinév.[3][4][5]
Névnapok[szerkesztés]
Híres Gyulák[szerkesztés]
- Aggházy Gyula festőművész
- id. Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök
- ifj. Andrássy Gyula gróf, legitimista politikus, államtudós
- Babos Gyula jazz-gitáros
- Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó válogatott kapusa
- Benczúr Gyula festőművész
- Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó
- Bodrogi Gyula színművész
- Cseszneky Gyula gróf, költő, macedón nagyvajda
- Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
- Csortos Gyula színművész
- Dallos Gyula örökös magyar díjlovas bajnok, mesteredző
- Deák Bill Gyula rock- és bluesénekes
- Derkovits Gyula magyar festőművész és grafikus
- Dobos Gyula zeneszerző, producer
- Gál Gyula kézilabdázó, az MKB Veszprém KC és a Magyar válogatott beállója
- Germanus Gyula orientalista, író
- Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
- Gózon Gyula színművész
- Gömbös Gyula politikus, miniszterelnök
- Grosics Gyula labdarúgó, az aranycsapat tagja
- Hincz Gyula festőművész, grafikus
- Hodossy Gyula felvidéki költő, író
- Horn Gyula politikus, miniszterelnök
- Horváth Gyula színművész, komikus
- Illyés Gyula író, költő
- Jenei Gyula költő
- Kabos Gyula színész, komikus
- Kállai Gyula politikus, miniszterelnök
- Károlyi Gyula gróf, politikus, miniszterelnök
- Katona Gyula matematikus, az MTA tagja
- Kellner Gyula atléta
- Koi Gyula közigazgatási jogász, államtudós
- Kristó Gyula történész, az MTA tagja
- Krúdy Gyula író
- László Gyula régész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója
- Lóránt Gyula labdarúgó az aranycsapat tagja
- Németh Gyula nyelvész, turkológus, az MTA tagja
- Ortutay Gyula politikus, néprajzkutató
- Pados Gyula operatőr
- Pártos Gyula építész
- Pauler Gyula történész, az MTA tagja
- Porga Gyula Veszprém polgármestere
- Sáringer Gyula agrármérnök, az MTA tagja
- Sebestyén Gyula néprajzkutató, író, az MTA tagja
- Stetka Gyula festőművész
- Stenszky Gyula operatőr
- Szabó Gyula színművész (például Bubó doktor hangja)
- Szapáry Gyula gróf, politikus, miniszterelnök
- Szegedi Gyula orvos, az MTA tagja
- Szekfű Gyula történész, az MTA tagja
- Szőkefalvi Nagy Gyula matematikus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár,
- Török Gyula ökölvívó, olimpiai bajnok
- Ugró Gyula, Újpest város első polgármestere
- Vikidál Gyula énekes
- Wlassics Gyula báró, politikus, az MTA tagja
- Zolnai Gyula nyelvész
- Zsivótzky Gyula kalapácsvető, olimpiai bajnok
Pápák[szerkesztés]
Egyéb Gyulák[szerkesztés]
Vezetéknévként[szerkesztés]
A Gyula és változata, a Gyulafi elterjedt vezetéknév.
Az irodalomban[szerkesztés]
- Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényeiben Tutajos igazi neve Ladó Gyula Lajos
Földrajzi névként[szerkesztés]
- Gyula, város Békés megyében
- Gyulaháza, Gyulakeszi, Gyulafirátót, magyar települések
- Gyulafehérvár, román város, mely a gyula főméltóságot viselők székhelye volt.
Egyéb[szerkesztés]
- gyula kisasszony a neve a tájnyelvben a nőies természetű fiatalembernek.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g Fercsik-Raátz, 151. old.
- ↑ a b c d e f Ladó-Bíró, 63. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250