Guttmann Márta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guttmann Márta
Született1897. május 10.
Véménd
Elhunyt1981. május 18. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1911)
SablonWikidataSegítség

Guttmann Márta (Véménd, 1897. május 10.Budapest, 1981. május 18.) magyar hárfaművész.

Élete[szerkesztés]

Anyja, Kohn Berta Kecskemétről, apja, dr. Guttmann Dezső a felvidéki Eperjesről származott izraelita családokból. Apja 1890-ben Budapesten szerzett orvosi diplomát, és 1891-től Ráczpetrén, 1895-től Véménden, majd később Hímesházán volt körorvos.

Tanulmányaira hatással lehetett, hogy tágabb szülőhelyén, Dél-Magyarországon a szintócigányok és a németek körében népszerű hangszer volt a hárfa. Erről a vidékről származott Rohmann Henrik, illetve számos ismert vándorhárfás is.

Hárfatanulmányait mint csodagyerek a Zeneakadémia 1911-ben létesült speciális művészképző tanszakán végezte. Tanára Mosshammer Román volt. Ő volt az egyik első, akit felvettek erre a szakra, illetve később az első diplomás női magyar hárfás.

Már tizenévesként jelentős koncerteken szerepelt. 1914-ben Antalffy-Zsíross Dezsővel, az orgonatanszak professzorával lépett fel a Zeneakadémián. 1915-ben Kósa György zongoraművésszel adott közös hangversenyt. Ugyanebben az évben Mohácson a Nőegyletnek a hadikórházak javára megrendezett jótékony célú estjén lépett fel. Repertoárjához tartoztak Albert Zabel és Elias Parish Alvars nagy virtuozitást igénylő koncertszámai, valamint Gabriel Pierné Impromptu caprice című műve.

1915-ben nyolc fővárosi lap közölt cikket róla (Budapesti Hírlap, Pesti Napló, Magyarország, Pester Lloyd stb.). Az 1920-as évektől azonban már nem születtek ilyen írások, és felnőttkori élete ismeretlen. 1994-ben a mohácsi születésű Bojtár László zeneszerző írt cikket róla.

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap