Grenache
A grenache egy vörösbort adó szőlőfajta. Spanyolországból (valószínűleg Aragóniából) származik, ahol garnacha (garnacha tinta) néven termesztik, mégis francia nevén ismerik szerte a világban. A 20. század közepéig a világ második leggyakoribb fajtája volt. Fehérszőlő változata a jóval kevésbé népszerű grenache blanc.
Elterjedése[szerkesztés]
Az Óvilágban jellemzően a Mediterráneumban termesztik. Spanyolországban őshonos, ott ez a legelterjedtebb kékszőlő, főleg az Ebro borrégióban:
Dél-Franciaországban a Dél-Rhône és Languedoc-Roussillon meghatározó fajtája. Ültetik még Dél-Olaszországban, Korzikán, Szardínián, Szicíliában és Észak-Afrikában.
Az újvilágban azokon a helyeken (pl.Kalifornia) terjedt el, ahol gondot okoz a hőség és szárazság. Ausztráliába elsőként ezt a fajtát telepítették be.[1]
Jellemzése[szerkesztés]
Igénytelen fajta. Nem akadályozza sem a szárazság, sem hőség. Fás szára erős, egyenes; a szélnyomást jól bírja.[2]Nagy hozamú, viszonylag korán érő fajta.
Lágy, nagy alkoholtartalmú (15 % és efölött) bora alkalmas a borkeverésre, ám oxidálódásra hajlamos, ezért hosszabb tárolásra nem alkalmas. Színe nem túl élénk. Sok benne a cukor; sav- és tannintartalma közepes.
Felhasználása[szerkesztés]
Tiszta formájában leginkább újbor és rozé, gyakran rosado készítésére használatos, ám a házasításokban rendszeresen szerepel.
- Franciaországban ez a legtöbb Chateauneuf-du-Pape, Gigondas és a Banyuls likőrbor gerince; tipikus házasítói a syrah és a carignan.
- Spanyolországban,ahol többnyire tempranillóval erősítik, a híres Priorat bor fontos összetevője.
A 2010-es évek óta tisztán (házasítás nélkül) is kiváló borokat állítanak elő belőle, erre alkalmas mustot azonban csak az öreg (két évtizednél idősebb) és ezért már jóval kisebb hozamú tőkék adnak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kárpáti Péter: Katalán szőlőfajták
- ↑ Tokodi gazdakör: Vörösborszőlő-fajták. [2016. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.)