Grant-gazella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Grant-gazella
Bika
Bika
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Gazellák (Antilopini)
Nem: Nanger
Lataste, 1885
Faj: N. granti
Tudományos név
Nanger granti
(Brooke, 1872)
Szinonimák
  • Gazella granti Brooke, 1872
  • Nanger notata (Thomas, 1897)
  • Nanger petersii (Günther, 1884)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Grant-gazella témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grant-gazella témájú médiaállományokat és Grant-gazella témájú kategóriát.

A Grant-gazella (Nanger granti, korábban Gazella granti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Kelet-Afrika tágas szavannáinak, fennsíkjainak lakója. Jelentős populációja él a Serengeti Nemzeti Parkban.

Alfajai[szerkesztés]

  • Bright-gazella (Nanger granti brighti) Thomas, 1901
  • déli Grant-gazella (Nanger granti granti) (Brooke, 1872)
  • északi Grant-gazella (Nanger granti lacuum) (Neumann, 1906)
  • Peters-gazella (Nanger granti petersi) (Günther, 1884)
  • Roberts-gazella (Nanger granti robertsi) (Thomas, 1903)

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 120-130 centiméter, marmagassága 90 cm, szarva 70-75 cm is lehet; a leghosszabb a gazellafajok közül. Szőrzete világos, fényes barna, a hasi rész és a lábak belső fele fehér. Jellegzetes, fehér sáv húzódik fejének két oldalán a szarvától az orr-, és szájrészig. Szeme fekete „keretbe” van foglalva, fejének alsó harmadán egy fekete „félgyűrű”-szerű sáv található.

Életmódja[szerkesztés]

Fűfélékkel, az akácia friss hajtásaival táplálkozik. A gazellák többnyire 15-25 példányból álló csapatokban élnek. Minden bak saját legelő-területet próbál szerezni, amelyet azután territóriumának tekint. Ez nagyon fontos az adott bak számára, mivel a nőstények csak olyan bakkal párzanak, amelyik megfelelő területtel rendelkezik. A hímek többsége azonban saját terület nélkül marad, azok azonban, amelyek kiharcolták, jogot formálhatnak a nőstényekre. A territórium nélküli hímek külön csapatba tömörülnek. A gazellacsordán belül számos kisebb csoport alakul ki a nemtől, életkortól, főként pedig a hierarchiában elfoglalt helyük alapján: így a felnőtt hímek, valamint a nőstények csoportja, amelyet rendszerint egy domináns bak vezet. A faj vándorlásakor a alacsonyabb rangú, fiatalabb bakok vezetik a csoportot, mindeközben a magasabb rangú hímek a „hátvédet” képezik a csorda végén. Főbb természetes ellenségeihez a gepárd, valamint a hiénakutya tartozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Rendszerint egy borjat hoz a világra körülbelül 6 hónapnyi vemhességet követően, majd az újszülöttel 4-6 hetet követően csatlakoznak a csordához. A nőstények 1,5; a hímek 3 évesen válnak ivarilag éretté, s önállóvá is. A bakok igyekeznek minél több nőstényt szerezni a saját territóriumukon belül, ami a párzási időszakban még fokozottabb. A territórium védelmében kerülik a nyílt konfrontációt a hímek, inkább egyfajta erődemonstrálás zajlik a territórium határán. Ha ez nem használ, akkor kerül sor a harcra, amely súlyos sérülésekig is folyhat.

Védettsége[szerkesztés]

E gazellafaj nemén belül talán a leggyakoribbnak számít, ugyanakkor egyes alfajokra a vadászat sem elhanyagolható veszélyforrás a faj tekintélyes „díszei“ miatt. Napjaink Afrikájában a szavannák elsivatagosodása is egyre nagyobb méreteket ölt, domináns veszélyforrássá válva; s így az egyik legnagyobb zoológiai paradicsom is egyre zsugorodik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

angol nyelvű szakirodalom:

  • Estes, R. 1991. The Behavior Guide to African Mammals. Berkeley and Los Angeles, California: University of California Press.
  • Kingdon, J. 1982. East African Mammals. United States of America: University of Chicago Press edition 1989.