Grünfeld Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grünfeld Vilmos
Született Wilhelm Grünfeld
1855. december 17.[1]
Pest[1][2]
Elhunyt 1921. november 26. (65 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

Grünfeld Vilmos, Wilhelm Grünfeld (Pest, 1855. december 17.[4]Budapest, 1921. november 26.)[5] hegedűművész és -tanár, az Operaház hangversenymestere, a Grünfeld–Bürger-vonósnégyes primáriusa volt.

Élete[szerkesztés]

Grünfeld Simon (1808–1897)[6] magánzó és Grünfeld Jozefin (1820–1912)[7] fia. Huber Károly és Ridley-Kohne Dávid tanítványa volt Pesten, majd Bécsben képezte tovább magát. Mindössze tizennégy évesen előadta Beethoven hegedűversenyét.

1869. október 1-jétől játszott a Nemzeti Színház, ill. 1884-től az Operaház zenekarában. Itt 1902-ben első hangversenymester lett. 1915-ben vonult nyugdíjba.

Kamarazenészként előbb a Hubay–Popper-vonósnégyesben működött, majd 1894-ben saját együttest alapított Bürger Zsigmonddal. Ez a kvartett 1910-ig állt fent.

1898-tól húsz éven át tanított a Zeneakadémián. Legismertebb tanítványai Bárdos Alice és Melles Béla voltak.

Rokonságban állott a „kis Rott”-tal, Rott Sándor színésszel. A nagy tekintélyű Grünfeld intézte el, hogy még műkedvelőként statisztálhasson az Operaházban.

Második felesége Schuk Anna (1863–1937)[8] volt, akivel 1910. december 24-én Budapesten kötött házasságot.[9]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5A–2–36).

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1915 – Ferenc József-rend lovagkeresztje
  • 1917 – A Magyar Királyi Operaház Zenekarának örökös tagja

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]