Grönland politikai élete
| Grönland politikája |
|---|
 |
| Vezetők |
|
| Főbb intézmények |
| Politikai élet |
| Politikai pártok |
| Nemzeti jelképek |
| Egyéb |
Grönland parlamentáris reprezentatív demokrácia, mely csupán néhány kérdésben (kül- és védelempolitika) van alárendelve a dán kormánynak. Az államhatalom a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalomra oszlik meg, melyek teljesen függetlenül működnek egymástól. Grönland 1979 óta rendelkezik belső autonómiával. Az államfő Dánia mindenkori uralkodója, akit Grönlandon egy főbiztos képvisel. 2009-ben a grönlandiak megszavazták a Grönland autonómiájának kibővítéséről szóló törvénytervezetet, melyet a Folketing is elfogadott, így az életbe lépett. Grönland politikusainak célja azonban nem a széles körű autonómia, hanem a teljes függetlenség elérése.
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Grönland a Dán Királyság autonóm tartománya, ez alapján államformája alkotmányos monarchia. Grönland autonómiáját a 2008-ban elfogadott autonómiatörvény támasztja alá.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Viszonya Dániához
[szerkesztés]Grönland Dánia társországa, autonóm tartománya, korábbi dán gyarmatból alakult át. Grönland teljes belügyi autonómiával rendelkezik, nemzetközi szervezetek (pl.: az Északi Tanács) társult tagja (lehet), így gyakorlatilag nevezhetjük egy Dánián belüli országnak is. A dán kormányzatot Grönlandon egy főbiztos képviseli, míg a grönlandi ügyeket Dánia előtt két megválasztott, szavazati joggal is rendelkező követ képviseli a dán parlamentben, a Folketingben.
Végrehajtás
[szerkesztés]Mivel Grönland Dánia társországa, államfője a dán uralkodó, akit a szigeten egy főbiztos képvisel. A végrehajtó hatalom Grönland miniszterelnöke és kormánya kezében van. Grönland első miniszterelnöke a dán származású Jonathan Motzfeld volt, aki 1979 és 1991 között kormányozta a dán társországot a Siumut párt elnökeként. Őt követte a szintén siumutos Lars Emil Johansen, aki 1991 és 1997 között töltötte be a kormányfői posztot. 1997 és 2002 között ismét Motzfeld volt a miniszterelnök, akit a 2002-es választások után Hans Enoksen követett. Az első, nem Siumut párti miniszterelnök Kuupik Kleist volt, aki 2009 és 2013 között kormányozta a szigetet. 2013-ban Aleqa Hammondot választották meg miniszterelnöknek, akit lemondása után 2014-től Kim Kielsen követett. 2021-ben Múte Bourup Egedét, 2025-ben pedig Jens-Frederik Nielsent választották meg miniszterelnöknek.
Törvényhozás
[szerkesztés]A törvényhozói hatalmat az egykamarás, 31 tagú grönlandi parlament (grönlandi nyelven: Kalaallit Nunaanni Inatsisartut; dán nyelven: Grønlands Landsting) képviseli, melynek tagjait négy évre közvetlenül választja a nép.
2025-ben a grönlandi parlamenti választásokon indult pártok a következők: Demokrata Párt, Naleraq, Inuit Ataqatigiit, Siumut, Atassut, Quelleq.
A parlament összetétele a 2025-ös választások után:
- Demokrata Párt: 10 hely
- Naleraq: 8 hely
- Inuit Ataqatigiit: 7 hely
- Siumut: 4 hely
- Atassut: 2 hely
Igazságszolgáltatás
[szerkesztés]A grönlandi legfelsőbb bíróságot Landsretnek hívják.
Külpolitika
[szerkesztés]Grönland mint Dánia része nem rendelkezik önálló külpolitikával, így más államok Dánián keresztül kénytelenek intézni Grönlanddal kapcsolatos ügyeiket. Annak ellenére, hogy az ország nem rendelkezik külpolitikával, társult tagja az Északi Tanácsnak.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]
Grönland öt községből áll:
- Avannaata község (Északnyugat-Grönland)
- Kujalleq község (Dél-Grönland)
- Qeqertalik község (Nyugat-Grönland)
- Qeqqata község (Nyugat-Grönland)
- Sermersooq község (Dél-Grönland)
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Politics of Greenland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.