Gróf József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gróf József
Született1892. január 27.[1]
Tapolca[1]
Elhunyt1945. április 9. (53 évesen)[1]
mauthauseni koncentrációs tábor[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • belsőépítész
  • tervezőgrafikus
  • ipari formatervező
  • bélyegtervező
SablonWikidataSegítség

Gróf József (Tapolca, 1892. január 27.[2]Mauthausen, 1944)[3] magyar grafikus, belsőépítész, bélyegtervező, bútortervező.[4]

Élete[szerkesztés]

Gróf Márk iparos és Weisz Fáni fia. Az Iparművészeti Főiskolán 1909–1912 között[5] végezte művészeti tanulmányait, azután grafikus lett és belső építészettel, bútortervezéssel foglalkozott. Készített plakáttervet, csomagolást, bélyegtervet, könyvborítót és könyvillusztrációkat. Nevezetes grafikai munkái: Keleti Artúr Az boldogtalan Raymondo című könyvének díszei (1920), könyvdíszek Berzsenyi Dániel verseihez (Kellner kiadás, 1921), Puskin Pique Dame-jához (Szacelláry kiadás, 1921), valamint Katona József Bánk Bánjának Rózsavölgyi-féle 1921-es kiadásához, melyben „Az ódon ízű betűk, Gróf József fametszésű zárólécei, vignettái a legjobb empirekönyvek ízét, zamatát lopják vissza.”[6]

Az állami bélyegpályázaton 1919-ben első, 1926-ban második díjat nyert. Elkészítette az 1927-ben megújult Magyar Fotográfia című folyóirat címlaptervét.[7]

A bútortervezés kiemelkedő művésze volt. 1920-ban Faragó Sándor építészmérnök-iparművésszel (1891–1959) közös lakberendező műhelyt nyitottak, ott készült sok saját tervezésű bútora is. Lakberendezési munkáit több kiállításon mutatta be, például 1925-ben az Iparművészeti Társulat jubiláris kiállításán.[8]

A Műcsarnokban 1924-től mutatta be grafikáit. Munkáival itthon és külföldön számos pályázatot nyert. Kiállított 1927-ben a lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállításon, 1928-ban a kölni Pressán és 1929-ben a barcelonai világkiállításon. A Magyar Grafika, a Magyar Iparművészet és német szakmai lapok is ismertették grafikai munkásságát.

1944-ben deportálták, Mauthausenben halt meg, halálának pontos ideje nem ismert.

Magánélete[szerkesztés]

Első házastársa Varga Katalin (1900–1924)[9] volt, Varga Manó Ernő és Hirschler Berta lánya, akit 1921. december 15-én Budapesten vett nőül.[10] Felesége halálát követően ismét megnősült. Második felesége László Irén volt, László Izrael és Robovits Ernesztina lánya, akivel 1927. szeptember 10-én kötött házasságot.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Room of Names
  2. Születési bejegyzése a tapolcai izraelita hitközség születési akv. 4/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  3. Halotti bejegyzése a tapolcai polgári halotti akv. 34/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  4. Gróf József. Magyar Életrajzi Index
  5. S. Nagy Katalin, i. m., 119. o.
  6. Bálint Aladár (1921). Új könyvek. Nyugat (2. szám). (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)  
  7. Sümegi György (1999). Pécsi József cikkei, tanulmányai (recenzió). Fotóművészet. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)  
  8. Ybl Ervin (1925). Az Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása. Magyar Iparművészet 4.. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)  
  9. Varga Katalin halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1195/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  10. Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 888/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  11. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 342/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 14.)

Források[szerkesztés]