Gornji Petrovići
Gornji Petrovići | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Bosanska Krupa |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 47 fő[1] |
Népsűrűség | 3,7 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,62 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 51′ 49″, k. h. 16° 14′ 13″44.863611°N 16.236944°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 49″, k. h. 16° 14′ 13″44.863611°N 16.236944°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gornji Petrovići szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 30, közúton 44 km-re kelet-északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 7, közúton 10 km-re keletre fekvő dombos, erdős területen fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 459 | 47 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 4 | 0 |
Egyéb | 1 | 0 |
Összesen | 464 | 47 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A határában dominánsan emelkedő domb ovális platóján a Kekica Glavica nevű lelőhelyen őskori erődített település maradványai találhatók.[4]
A helyi hagyomány szerint "régen" állt a faluban egy ortodox templom, amelyet, miután az összes ott tartózkodó embert lemészárolták felgyújtottak. A romokat és a csontokat 1933 júniusában tárták fel, majd a helyére új templomot építettek.[4] A boszniai háború során lakosságának többsége elmenekült a falut elfoglaló bosnyák csapatok elől, az elesettek emléktábláját a templomban avatták fel.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Antiokheiai Szent Margit vértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma 1934-ben épült a középkori templom helyén.
- Őskori erődített település maradványai a Kekica Glavica lelőhelyen. A lelőhelyet F. Fiala régész tárta fel, majd B. Gavela végzett itt egy szondázó ásatást 1959-ben. B. Čović és B. Raunig állapították meg, hogy a kőfalakkal körülvett lelőhely területe eléri a 11000 négyzetmétert, azaz több mint egy hektárra terjed ki. A kultúrrétegek a déli és a nyugati részen maradtak fenn, melyek mélysége a falak mentén eléri a 3,7 métert. A gazdag régészeti leletek többségét cseréptöredékek alkották. A rétegek a késő bronzkortól a római korig terjedő időszakról adtak információkat. Ennek a magaslatnak a lejtőin a vasorból származó hamvasztásos sírokat is találtak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 8.)
További információk
[szerkesztés]- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja