Gonda István (kertészmérnök)

dr. Gonda István
Életrajzi adatok
Született	1947. március 19. Kisvárda
Elhunyt	2022. szeptember 2. (75 évesen)
Sírhely	Debrecen
Ismeretes mint	kertészmérnök
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Bíró Ilona
Gyermekek	Gonda Andrea, Gonda Ágnes
Iskolái	Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Kertészeti Egyetem, Debreceni Egyetem
Pályafutása
Szakterület	gyümölcstermesztés
Tudományos fokozat	Egyetemi doktor (1982) Növénytermesztési és kertészeti tudományok kandidátusa (1992)
Munkahelyek
Debreceni Egyetem	professor emeritus
Tudományos publikációk száma	214

Gonda István (Kisvárda, 1947. március 19. – 2022. szeptember 2.) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár, a magyarországi gyümölcstermesztés egyik legjelesebb alakja. Több évtizedes szakmai tevékenysége a gyümölcstermesztés megújítására, új alapokra helyezésére, az intenzív termesztés hazai elterjesztésére irányult.

Kutatási területe a gyümölcstermő növények intenzitását növelő termesztéstechnológiai elemek fejlesztése, illetve a gyümölcsfajták és termesztéstechnológiák összefüggéseinek vizsgálata. Több évtizedes oktatói munkássága során kertészek, gyümölcstermesztő szakemberek generációit nevelte ki.

Élete, szakmai pályafutása

1947. március 19-én született Kisvárdán, Gonda Zoltán postatisztviselő és Háda Julianna harmadik fiaként. 1968-ban végzett a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szőlő-gyümölcs tagozatán. Sorkatonai kötelezettségének teljesítése után az Újfehértói Gyümölcskutató Intézetben helyezkedett el tudományos munkatársként.

Feleségétől 2 lánya született, Andrea és Ágnes. 5 unokája van.

Az Újfehértói Kutató Állomás fogalom volt szakmai körökben az 1970-es, 1980-as években. A Pethő Ferenc, majd Harmat László vezette Zatykó Imre, Bubán Tamás, Bartha József, Szabó Tibor és Gonda István nevei által fémjelzett csapat e térség és az egész ország gyümölcstermesztésének felemelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Újfehértón dolgozva szerzett diplomát a Budapesti Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési szakán, dr. Gyúró Ferenc professzor témavezetése mellett 1976-ban. A kutatóintézetben a metszés és a korona alakítás problematikájával foglalkozott. Hazánkban először végzett az almában nyári metszési kísérleteket.

Ebből doktorált 1982-ben, később szintén ez a téma képezte kandidátusi értekezésének tárgyát 1992-ben.

Kutatóként számos előadást, bemutatót tartott a szakma részére.

A kutatóintézetben Zatykó Imre mellett eltöltött 25 év megalapozta tudomány-, kutatás- és gyakorlat közeliségét egyaránt.

Szakmai pályafutásának jelentős eredményei:

• Elsőként létesített hazánkban cseresznye- és szilva művelési rendszer összehasonlító kísérletekre alkalmas ültetvényt Pallagon.
• Meghatározta az ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt legkedvezőbb állománysűrűséget, és az azokhoz tartozó koronaformákat, valamint azok kialakítását és fenntartását egyaránt.
• Oktatási és kutatási célokból különböző kajszi- és őszibarack koronaformákat alakított ki, illetve vizsgált sok éven keresztül.
• Magyarországon először létesített olyan almafajta gyűjteményt, amelyben az ökológiai és az integrált termesztési technológiák eredményeit hasonlította össze munkatársaival.
• A fólia alatti gyümölcstermesztés vizsgálata.

Tudományos munkássága során 10 könyve szerzője vagy szerkesztője volt, 70 könyvfejezetet írt és 260 hazai és idegen nyelvű szakmai publikáció szerzője, társszerzője.

Az egyetemi időszak

Elődje Pethő Ferenc professzor nyugdíjba vonulását követően nyerte el a Debreceni Egyetem Kertészeti Tanszékének vezetői posztját 1993-ban.

Ezen időszakban indult meg a Pallagi Kísérleti Telep felfejlesztése, amely így a jövő gyümölcstermesztési generációjának nevelését segítve tág teret adott a kísérletezésre, és az új nemzedék tudásának gyakorlatias szemléletű kialakítására. Kiváló tudományos műhely jött így létre, a kutatási-, az oktatási és a gyakorlati élet tájékoztatására.

Egyéb tevékenységei mellett, legjelentősebb oktatáshoz fűződő eredményei:

• Jelentős szerepet vállalt a Debreceni Egyetem kertészmérnök képzésének kialakításában.
• Elindítója volt 2002-ben a kertészmérnök főiskolai képzésnek, majd 2005-ben a BSc, 2008-ban pedig az mesterképzés beindítása következett.
• Fontos mozzanat volt oktatói pályája során az 1994-ben megvalósult az általa konzultált doktori képzés, melynek keretein belül témavezetésével 6 PhD hallgató szerzett doktori fokozatot.

Ő töltötte be az egyetemen a Kertészeti Tanszék Kertészettudományi Intézetté válása után annak igazgatói tisztét, egyúttal ellátva a Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatását is.

Professzor emeritusként jelenleg is aktívan vesz részt a Kertészettudományi Intézet munkájában és ma is részt vállal a Pallagi Tangazdaság szakmai irányításában.

A mai napig számos előadásra és bemutatóra kérik fel az ország különböző részein, de külföldön is gyakori a megjelenése.

Díjai, kitüntetései

Számos elismerés, kitüntetés tulajdonosa, amelyekből legnagyobb örömmel, a három alkalommal is elnyert „Az év oktatója” címre gondol legszívesebben.

• Debreceni Agrár Felsőoktatás Kitüntető Oklevele (2003)
• Az év oktatója (Debreceni Egyetem, 2004, 2005, 2007 – a hallgatók titkos választása alapján)
• A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kar Díszpolgára (2008)
• Agrár Kutatásért Emlékérem (2010)
• Magyar Felsőoktatásért Emlékérem (2012)
• Életfa Emlékérem bronz fokozat (2017)
• Szatmár-Beregi Pálinkalovagrend Életműdíj (2017)

Főbb művei

• Gonda I. (szerk.). Intenzív almatermesztés: Kiút a válságból. Nyíregyháza: PRIMOM Kiadó, 163. o. (1995). ISBN 9630456605 
• Gonda I. (szerk.). Minőségi almatermesztés. Nyíregyháza: PRIMOM Kiadó, 256. o. (2000). ISBN 9630033429 
• Gonda I. (szerk.). Cultura eficientă a mărului de calitate superioară (román nyelven). Brassó: Gryphon Kiadó, 436. o. (2003). ISBN 9736040151 
• Gonda I. (szerk.). Mi lesz veled magyar alma?! – Interaktív Szaktanácsadási Nap kiadványa. Debrecen: Debreceni Egyetem, 114. o.. ISSN 1588-8665 (2006) 
• Gonda I. (szerk.). Magyar szilvatermesztés - stagnálás vagy előrelépés!? – Szilvatermesztési Tanácskozás. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 89. o. (2008) 
• Gonda I. (szerk.). Intenzív gyümölcsösök környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, 117. o. (2008). ISBN 978-963-9732-39-1 
• Gonda I.. Csonthéjas gyümölcsfák metszése. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, 242. o. (2010). ISBN 978-963-473-356-0 
• Gonda I., Fülep I.. Az almatermesztés technológiája. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (2011). ISBN 978-615-5183-00-3 
• Gonda I. (szerk.). Precíziós almatermesztési technológia. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, 232. o. (2012). ISBN 978 615 5183 21 8 
• Gonda I. (szerk.). Intenzív cseresznye művelési rendszerek itthon és a nagyvilágban. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, 117. o. (2012). ISBN 9786155183270 
• Gonda I., Apáti F.. Versenyképes almatermesztés. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház Zrt., 317. o. (2013). ISBN 978-615-5224-40-9 
• Gonda István–Vaszily Barbara: Gyümölcstermesztés; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2013
• Gonda I., Vaszily B.. A gyümölcstermesztés fitotechnikai műveletei. Debrecen: Debreceni Egyetem, 82. o. (2014) 

Források

• A Kutató Állomás rövid története. Újfehértói GYKSZNK Kft.. [2018. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
• A "gyümölcsösök professzora" 70 éves. Debreceni Egyetem, 2017. március 21. [2017. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
• Életfa is jár: ötven esztendő a pályán. Hajdú Online. Inform Média Lapkiadó Kft.. [2017. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)