Nyelveken szólás
A nyelveken szólás (görög eredetű szóval glosszolália) olyan jelenség, amelyben az érintett egyének olyan idegen nyelveken beszélnek, amelyet ismeretlen nyelveknek tartanak. Az Újszövetségben a Lélek általi elragadtatás nyelve. Nem idegen nyelven beszélést jelent, hanem semmilyen nyelvből ki nem mutatható hangsoroknak elragadtatott állapotban való szólását, azaz tulajdonképpen halandzsát.
A Bibliában a nyelven szólás az őskeresztény közösségnél van említve, majd – állítólag, – a 20. századtól a karizmatikus mozgalmakban ismét megjelent. A Lélek adományai értékrendjében az utolsó helyen állt, a prófétálás alatt.
Leírása[szerkesztés]
A nyelveken szólás az Újszövetségben definiált szellemi eredetű megtapasztalás, amely pünkösd napja óta jelen van a Szentlélek-keresztségben részesülő hívők életében. Az említett esemény külső megnyilvánulása. Az apostolok a jelenséget - az esemény részeseiként - következetesen a Szent Lélek keresztség egyetlen kívülről is azonosítható jeleként és bizonyítékaként tartották számon. Pünkösd napján Péter apostol úgy számol be róla, mint "amit ma láttok és hallotok".[1]
Az Újszövetség három leírásban említi a tevékenységet. Pünkösd napján: kezdtek szólani más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniuk,[2] majd a későbbiekben szintén a Szent Lélek keresztséggel összefüggésben. A bibliai jelentés szerint az apostolok úgy szóltak a tanításuk során, hogy minden jelenlévő a saját anyanyelvén hallotta és értette a szavaikat.[3] Ez a meghatározás eltér a mai karizmatikus vallási csoportok gyakorlatától, ahol értelmetlen és összefüggéstelen szavakat mondanak ki, gyakran transz-szerű állapotban.
Úgy tartották, hogy ez volt a bizonyíték, amit mások életében az apostolok ezzel kapcsolatban elfogadtak, és soha senkitől nem kértek más bizonyítékot. Az Újszövetség más helyen sem tartalmaz e vonatkozásban ettől eltérő utalást.
Céljai[szerkesztés]
A nyelveken szólással kapcsolatban kilenc célt nevez meg a Biblia:
- A bibliai hit jele[4]
- Természetfölötti jel a nem hívők számára[5]
- Közvetlen, természetfölötti kommunikációs csatorna Istennel[6]
- A hitben való épülés eszköze[7]
- Isten tökéletes akarata szerint való ima[8]
- Szellemi felüdülés[9]
- A természetes értelem alázatban tartása[10]
- A nyelv, az életvezetés isteni vezetés alá helyezése[11]
- A Szent Lélekkel való ismételt közösség egyik módja[12]
A köznapi szóhasználatban[szerkesztés]
A glosszolália kifejezést ma is használják elragadtatott, extatikus állapottal összefüggő nyelvi jelenségek megnevezésére. (Felmerült pl. a Voynich-kézirattal kapcsolatban is.)
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon (Glosszolália szócikk)
- Szent Biblia, Károli Gáspár fordítása, Magyar Bibliatársulat, 2006.
- Derek Prince: The foundation series. Derek Prince Ministries, USA, 1986. (Derek Prince: A kereszténység hat alaptanítása , Hit Gyülekezete, 1997.)
- Kenneth Hagin: Tongues beyond the upper room, Rhema Bible Church, USA, 2007
- Ruff Tibor: Titkos beszélgetés Istennel Új Exodus 2001. 4. szám
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szent Biblia Apostolok Cselekedetei 2.33.
- ↑ Szent Biblia Apostolok Cselekedetei 2.4.
- ↑ Szent Biblia Apostolok Cselekedetei 10. 45. 19.6.
- ↑ Szent Biblia, Márk evangéliuma 16:17–18
- ↑ Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez 14:22
- ↑ Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez 14:2
- ↑ Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez14:4
- ↑ Szent Biblia, Pál apostol levele a Rómabeliekhez 8:26–27
- ↑ Szent Biblia, Ézsaiás próféta könyve 28:11–12
- ↑ Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez1Kor 2:14
- ↑ Szent Biblia, Példabeszédek könyve Péld 18:20–21
- ↑ Szent Biblia, Pál apostol levele az Efézusbeliekhez 5:18–19
