Gigantopithecus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Gigantopithecus
Evolúciós időszak: MiocénPleisztocén
A Gigantopithecus rekonstrukciója
A Gigantopithecus rekonstrukciója
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Alcsalád: Ponginae
Nem: Gigantopithecus
von Koenigswald, 1935
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gigantopithecus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gigantopithecus témájú kategóriát.

A Gigantopithecus állkapcsa

A Gigantopithecus egykor Ázsiában élt emberfélék neme; egyfajta óriás orangután a késő miocén és a középső pleisztocén korszaka idején. Szinte kizárólag fog- és állkapocsleleteiből ismert nem. A fogak és állkapcsok méretéből következtetik, hogy magasabb és vállasabb is volt az Afrikában élő gorilláknál. Egyes becslések szerint a hímek 3 méter magasak és 540–600 kilogramm tömegűek,[1][2][3][4] míg más becslések szerint csak 1,8–2 méter magasak és 180–300 kilogramm tömegűek lehettek.[5][6][7][8] Kína területén élt, és csak mintegy százezer éve halt ki, ami azt jelenti, hogy kortársa volt a Homo erectusnak és az archaikus Homo sapiensnek is.[9] Egyes elképzelések szerint a Gigantopithecus túlélő képviselője, illetve utódja a himalájai jeti (amennyiben létezik).

Valószínűleg talpán és kézbütykein járt, ahogy a ma élő csimpánzok és gorillák, tehát életmódja jelentősen különbözhetett az orangutánokétól.

A Gigantopithecustól ezer körüli a fogleletek száma, ezek nagyon különböző méretűek. Korábban úgy gondolták, hogy a nemet erős ivari dimorfizmus jellemezte. Mára a kormeghatározások pontosításával úgy módosult az elképzelés, hogy a folytonos méretnövekedés jellemezte a csoport evolúcióját. Minél későbbi egy foglelet, annál nagyobb a fog.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Christmas, Jane: Giant Ape lived alongside humans. McMaster University, 2005. november 7. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
  2. (1991) „The ape that was – Asian fossils reveal humanity's giant cousin”. Natural History 100, 54–62. o. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0028-0712. (Hozzáférés ideje: 2007. december 6.)  
  3. Pettifor, Eric. From the Teeth of the Dragon: Gigantopithecus Blacki, Selected Readings in Physical Anthropology. Kendall/Hunt Publishing Company, 143–149. o [1995] (2000). ISBN 0-7872-7155-1. Hozzáférés ideje: 2008. január 30. 
  4. de Vos, J., 1993. Een portret van Pleistocene zoogdieren: Op zoek naar de reuzenaap (Gigantopithecus) in Vietnam. Cranium, 10(2), pp.123-127.
  5. Relethford, J.. The Human Species: An Introduction to Biological Anthropology. McGraw-Hill (2003). ISBN 978-0-7674-3022-7 
  6. Dennel, R.. The Palaeolithic Settlement of Asia. Cambridge University Press (2009). ISBN 978-0-521-84866-4 
  7. Singh, R. P.; Islam, Z.. Environmental Studies. Concept Publishing Company Pvt. Ltd. (2012). ISBN 978-81-8069-774-6 
  8. Zhang, Y. and Harrison, T., 2017. Gigantopithecus blacki: a giant ape from the Pleistocene of Asia revisited. American journal of physical anthropology, 162(S63), pp.153-177. doi: 10.1002/ajpa.23150.
  9. (1996) „Dated Co-Occurrence of Homo erectus and Gigantopithecus from Tham Khuyen Cave, Vietnam” (PDF). Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 93 (7), 3016–3020. o. DOI:10.1073/pnas.93.7.3016. PMID 8610161. (Hozzáférés ideje: 2016. március 19.)  

Forrás[szerkesztés]

  • R. Dawkins: Az Ős meséje

További információk[szerkesztés]