Ghána nyelvei
Különböző források különböző számú beszélt nyelvet jelölnek meg Ghánában. Az az eltérés oka, hogy néhányuk bizonyos nyelveket önállónak tekint, míg mások csak nyelvjárásnak. Az Ethnologue összesen 79 nyelvet sorol fel. Más források több mint 100 nyelvről tesznek említést.
Csoportosításuk
[szerkesztés]Ghána nyelvei a Niger-kongói nyelvcsalád alábbi ágaiba tartoznak:
Mint megannyi volt gyarmaton, az eltérő nyelvi és kulturális szokások miatt a hivatalos nyelv a volt gyarmattartók nyelve, ami Ghánában az angol. Az állam 9 nyelvet támogat a leginkább:
- akan (ashanti, fante, akuapem, akyem, kwahu) (írott twi nyelv)
- dagare / waale – a Felső Nyugati Régióban beszélik
- dangbe – a Nagy Accra Régióban beszélik
- dagbane – az Északi Régióban beszélik
- ewe – a Volta Régióban beszélik
- ga – a Nagy Accra Régióban beszélik
- gonja – az Északi Régióban beszélik
- kasem – a Felső Keleti Régióban beszélik
- nzema – a Nyugati Régióban beszélik
A hauszát elterjedten használják a muzulmánok Ghánában.
Az írás-olvasás hagyománya észak Ghánában az Iszlámban gyökerezik, míg délen az irodalmat a keresztény misszionáriusok befolyásolták. Az európai befolyás eredményeként egy sor ghánai népcsoport latin betűs írásrendszert fejlesztett ki és számtalan helyi nyelven születtek irodalmi alkotások. A fő írott ghánai nyelvek a twi nyelvjárásai (az asante, az akwapim és a fante). A további írott nyelvek az nzema, az ewe, a dagbane, a ga és a kasena (grusi nyelv). Ennek ellenére a publikációk többsége angolul íródik.
Az oktatás nyelvei
[szerkesztés]A korai gyarmatosítás idején az oktatás a gyarmattartók nyelvén folyt: portugálul, hollandul, dánul vagy angolul. A keresztény misszionáriusok később bevezették a bennszülött nyelven való oktatást és gyakran ők fejlesztették ki az adott nyelv írásrendszerét.
1925-ben a brit gyarmattartói adminisztráció vette át az Aranyparton az oktatási rendszert. 1925-től 1951-ig az általános iskola első 3 évében anyanyelven folyt az oktatás, majd angol nyelven. 1957-ben a gyarmat elnyerte függetlenségét, és megalakult Ghána. Az oktatás nyelvére vonatkozó irányelv az azt követő években számtalanszor változott, majd 1974 és 2002 között visszatértek ahhoz a rendszerhez, hogy az első 3 évben anyanyelven, majd angolul folyt az oktatás.
2002 szeptembere óta az az irányelv, hogy az angol nyelvet kell használni az általános iskola kezdetétől. Egy ghánai nyelvet mint kötelező nyelvet tanítanak az alsó középiskola (junior high school) végéig.
| Nyelv | Beszélők száma | Év | Nyelvcsalád |
| Akan | 8 300 000 | 2003 | Kwa |
| Ewe | 2 250 000 | 2003 | Kwa |
| Abron | 1 050 000 | 2003 | Kwa |
| Farefare | 820 000 | 2003 | Gur |
| Dagbani | 800 000 | 2004 | Gur |
| Dangme | 800 000 | 2004 | Kwa |
| Dagaare | 700 000 | 2003 | Gur |
| Ga | 600 000 | 2003 | Kwa |
| Konkomba | 500 000 | 2003 | Gur |
| Kusaal | 420 000 | 2003 | Gur |
| Wasa | 309 000 | 2003 | Kwa |
| Nzema | 262 000 | 2004 | Kwa |
| Anyin | 250 000 | 2003 | Kwa |
| Sehwi | 250 000 | 2003 | Kwa |
| Gonja | 240 000 | 2004 | Kwa |
| Mampruli | 220 000 | 2004 | Gur |
| Hausza | 202 000 | 2005 | csádi |
| Awutu | 180 000 | 2003 | Kwa |
| Bissa | 165 900 | 2003 | Mande |
| Buli | 150 000 | 2003 | Gur |
| Ahanta | 142 000 | 2003 | Kwa |
| Wali | 138 000 | 2003 | Gur |
| Kasem | 130 000 | 2004 | Gur |
| Birifor | 125 000 | 2003 | Gur |
| Bimoba | 120 000 | 2003 | Gur |
| Herepon | 111 000 | 2003 | Kwa |
| Sisaala | 105 000 | 2003 | Gur |
| Larteh | 74 000 | 2003 | Kwa |
| Humburung | 69 000 | 2003 | Kwa |
| Anufo | 66 000 | 2003 | Kwa |
| Nafaanra | 61 000 | 2003 | Gur |
| Gua | 60 200 | 2003 | Kwa |
| Krache | 58 000 | 2004 | Kwa |
| Ntcham | 57 000 | 2003 | Gur |
| Tem | 53 000 | 2003 | Gur |
| Lelemi | 48 900 | 2003 | Kwa |
| Paasaal | 36 000 | 2003 | Gur |
| Kabiyé | 32 000 | 2005 | Gur |
| Sisaala | 30 000 | 2003 | Gur |
| Nkonya | 28 000 | 2004 | Kwa |
| Kulango | 27 000 | 2003 | Gur |
| Siwu | 27 000 | 2003 | Kwa |
| Deg | 26 400 | 2003 | Gur |
| Avatime | 24 000 | 2003 | Kwa |
| Sekpele | 23 400 | 2003 | Kwa |
| Jwira-Pepesa | 18 000 | 2003 | Kwa |
| Tampulma | 16 000 | 2003 | Gur |
| Kulango | 15 500 | 1991 | Gur |
| Ligbi | 15 000 | 2003 | Mande |
| Nawuri | 14 000 | 2003 | Kwa |
| Vagla | 13 500 | 2003 | Gur |
| Tuwuli | 11 400 | 2003 | Kwa |
| Selee | 11 300 | 2003 | Kwa |
| Adele | 11 000 | 2003 | Kwa |
| Delo | 10 900 | 2003 | Gur |
| Gikyode | 10 400 | 2003 | Kwa |
| Dwang | 8 200 | 2003 | Kwa |
| Akposo | 7 500 | 2003 | Kwa |
| Logba | 7 500 | 2003 | Kwa |
| Fulfulde | 7 300 | 2003 | |
| Hanga | 6 800 | 2003 | Gur |
| Zarma | 6 500 | 2003 | |
| Nyangbo | 6 400 | 2003 | Kwa |
| Hakali | 6 000 | 2003 | Gur |
| Nawdm | 5 400 | 2005 | Gur |
| Tafi | 4 400 | 2003 | Kwa |
| Safaliba | 4 000 | 2003 | Gur |
| Konni | 3 800 | 2003 | Gur |
| Adamorobe | 3 400 | 2003 | rokontalan |
| Hala | 3 000 | 2003 | Gur |
| Kamara | 3 000 | 2003 | Gur |
| Kantosi | 2 300 | 2003 | Gur |
| Adangbe | 2000 | 2003 | Kwa |
| Nchumbulu | 1800 | 2003 | Kwa |
| Kplang | 1600 | 2003 | Kwa |
| Lama | néhány ezer | 1996 | Gur |
| Animere | 700 | 2003 | Kwa |
| Dompo | 60-70 | 1999 | Kwa |