Gerson József
| Gerson József | |
| Született | 1891. október 5.[1] Losonc |
| Elhunyt | 1954 (62-63 évesen) nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | rabbi |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerson József (Losonc, 1891. október 5. – 1954.[2]) szabadkai főrabbi, egyházi író.
Élete[szerkesztés]
1907 és 1917 között a budapesti Rabbiképző növendéke volt. Közben egy évig a breslaui Jüdisch-Theologisches Seminar hallgatója. 1916-ban avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1918-ban pedig rabbivá. 1918-ban rabbivá választotta meg a szabadkai hitközség, ahol az 1920-as években főrabbiként működött. Juszuf al Baszir kitab al-Muchtavi című munkája Budapesten jelent meg, 1916-ban.
Lederer Ödönné Komor Magda visszaemlékezése szerint a deportálástól a Kasztner-vonaton menekült meg.[3] 1948-ban Izraelbe vándorolt ki.[4]
Nyomtatásban megjelent művei[szerkesztés]
- Júszuf al-Baszír al-Kitäb al-muhtavi cimű munkája tizenhatodik fejezete Tobija ben Mózes héber fordításával : a M. Tud. Akad. Könyvtára Kaufmann-alapitványának arab és a leideni codex Warner 41. sz. héber kézirat alapján. Budapest: Fried és Krakauer. 1915.
- Szombaton kifejtett értekezés az álbarátságról az örökkévaló napján ab hónapban ’682 : hitszónoklat. Subotica: [Zsidó Hitközség]. [1922]
- Avató beszéd : a Dr. Singer Bernát Szeretetház megnyitása napján 1923. évi augusztus hó 15-én a suboticai zsinagógában elmondta dr. Gerson József rabbi. Subotica: Kurir. 1923.
- Rabbi-iktató szónoklat : dr. Reschofszki Artur főrabbi installációján 1929 június hó 9-ikén a Lučeni (Lošonci) zsinagógában elmondta dr Gerson József suboticai főrabbi. Subotica: [kiadó nélkül]. 1929.
- Pap-iktató szónoklat: Dr. Keller Pinkász főrabbi installációján 1925 január hó 11-én a bačka-topolai zsinagógában elmondta dr. Gerson József rabbi. Szabadka : Fischer Ernő, 1925.
- Egy zsidó anya mártír élete : édesanyja koporsója fölött tartotta Dr Gerson József, főrabbi. Losonc: [kiadó nélkül]. [1931].
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
- ↑ Negyela László Márk: Gyilkosság a zsidó Szabadkán. www.academia.edu (Hozzáférés: 2023. május 16.)
- ↑ Memoirs of Magda Ödönné (Komor) Lederer, born in Szabadka, Yugoslavia, 1900, regarding her experiences in the Szabadka Ghetto, Bácsalmás camp, in Budapest, and transfer on the Kasztner train to Bergen-Belsen and more. portal.ehri-project.eu (Hozzáférés: 2023. május 16.)
- ↑ Hompola Krisztina: Szabadkai álmodozók. Népszava, (2018. május 9.)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- "Az Írás szavai szerint" : A Délvidék egyházi jellegű kiadványainak bibliográfiája 1815-2000. Szerk. Csáky S. Piroska; Kókai Sándor. Újvidék: Forum. 2006. ISBN 86 323 0664 2
- Kárteszi Ágnes, Horváth László, Ormos István: A Scheiber-könyvtár katalógusa. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1992. = Keleti Tanulmányok, 9. ISBN 9637302778
- Országos Széchenyi Könyvtár katalógusa
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.
