Gerlóczy Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerlóczy Márton
Született Váczi Márton
1981. augusztus (37 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • író
  • publicista
  • újságíró
Írói pályafutása
Alkotói évei 2003
Első műve Igazolt hiányzás (2003)
Kiadói Ulpius-ház Könyvkiadó, Scolar Kiadó

Gerlóczy Márton (született Váczi, Budapest, 1981. augusztus –)[1] magyar író, újságíró, publicista. Legismertebb művei közé tartozik az Igazolt hiányzás (2003) és az Altató (2017). Köteteit angol, cseh, francia, olasz, román és spanyol nyelvre is lefordították.[2][3]

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Gerlóczy Márton 1981 augusztusában született Budapesten.[4][5] Anyja Mészáros Zsófia, akinek nagyapja Áprily Lajos (1887–1967) költő, műfordító volt.[6] Apai nagyanyja Gerlóczy Sári (1931) festő, grafikus.[4] 1987-ben elhunyt nevelőapja, valódi édesapjával, Gerlóczy Ferenccel öt évvel később ismerkedett meg.[1]

Első kötete 2003-ban jelent meg Igazolt hiányzás címmel az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában.[7] Az önéletrajzi ihletésű regényben a szerző gyermek- és kamaszkoráról ír,[4] „tisztázni akarja, hogy mi van mögötte és mi vezetett el idáig, megfogni és sorba rendezgetni az eddigi láncszemeket egy nagy fehér papíron, hogy bebizonyítsa magának, nem tévedt el, jó úton jár, hogy legyen erő a továbbiakhoz.”[8] A kötet „viharos sikert aratott”[9] és vegyes fogadtatásban részesült,[10] mindazonáltal közel 30 ezer példányban kelt el.[11] Glózik Gábor a Magyar Narancsban megjelent írásában „eredetiségre és igényességre törő, szép írói és szépírói szándék szülte figyelemre méltó műnek” nevezte az Igazolt hiányzást, és erényeként emelte ki „az önálló hang kialakítására való törekvést”, ugyanakkor megemlítette a szerző nyelvi túlkapásokra való hajlamosságát.[12]

Második regénye 2005. május 30-án Váróterem címmel jelent meg szintén az Ulpius-ház Könyvkiadónál.[13] Vári György Magyar Narancs-beli kritikájában meglehetősen ellenszenves, ám néhol szerethető könyvnek nevezte a művet, amelyről ezt írta: „a szerzői érdeklődés teljes hiányában a regény világa nem is épülhet fel, nem lehetnek helyszínek és szereplők”, „[a] szerzővel a keserű kényszer íratja meg figuráit”.[14] Harmadik kötete, amely A Szabadok Testvérisége címet kapta, a 2008-as ünnepi könyvhétre jelent meg az Ulpius-háznál.[15] Bächer Iván ezt írta róla a Népszabadságban: „A Szabadok Testvérisége igen tudatos könyv. Látszólag a menekülés könyve. De nem az. Hanem a rálátás könyve. A szerző elmegy jó messzire, hogy rálásson odahagyott világára, ahová visszatér majd. Most ezt kellett megtanulnia. A látást, a messziről valót.”[9]

2009-ben, a 80. ünnepi könyvhéten debütált A csemegepultos naplója című regénye. A könyvről beszélve Gerlóczy elmondta: „Egyszerűen egy szórakoztató könyvet akartam írni, ami anekdoták füzéréből áll össze.”[16] A műből színdarab is készült, a monodrámát 2014-ben az Orlai Produkciós Iroda mutatta be Ötvös András főszereplésével és Göttinger Pál rendezésében.[17][18][19] 2012-ben a Scolar Kiadónál látott napvilágot Check-in című könyve, amely tíz országon átívelő, ironikus humorral átszőtt útleírásokat tartalmaz.[20] A Revizor portál kritikusa, Ayhan Gökhan szerint a műben Gerlóczy „jól hangzó, könnyen emészthető, poéndús mondatokkal operál, szövegkezelése addig a pontig rokonszenves és elfogadható, amíg nem vesszük az írásait túl komolyan. Onnantól viszont, hogy komolyan vesszük, nagy baj van, mert az általa vétett hibák bosszantóak.”[21]

2012-ben jelent meg Rabigában 2.: A mattyi vérengzés című, plágiumregényként hirdetett könyve is, amelynek megalkotásához az Ivan Vazov bolgár szerző tollából származó, a bulgáriai oszmán uralmat bemutató Rabigában(wd) című 1888-as regényt használta fel, amelyet átírt, újraszerkesztett és új kontextusba helyezett; az átdolgozott mű 2021-ben játszódik a szélsőjobboldali kormány által irányított Magyarországon.[22][23][24] Létra című regényét a 2013-as ünnepi könyvhét alkalmából jelentették meg.[25] A mű „egy már önálló életet élő, névtelen és nincstelen főhős provokatív naplójának részlete”, amelyben „a társadalom alvilágába nyerhetünk betekintést”.[26] 2016 októberében adták ki Elvonókúra című regényét, ebben három hónapos thaiföldi tartózkodását örökíti meg, amelynek során napról napra dokumentálja útitársának az alkoholfüggőséggel való küzdelmét és a leszokásra irányuló kísérletét.[27][28]

Kilencedik regénye 2017-ben jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában Altató címmel, amelynek szerzőjeként nagyanyjának kisgyermekként elhunyt lánya, Mikecs Anna van feltüntetve. Gerlóczy az anyai nagyanyja, Jékely Márta, illetve a dédnagyanyja, Áprily Lajos felesége, Schéfer Ida leveleinek, emlékiratainak, naplóinak felhasználásával írta meg a családregényt, amelynek középpontjában az utóbbi két nő alakja áll.[5][6] Az író elmondása szerint hét éven át dolgozott a könyvön.[6] A kötet bemutatójára 2017. szeptember 27-én, Mikecs László – Jékely Márta első férje – születésének 100. évfordulóján került sor Kolozsváron.[29] Czenkli Dorka, a Magyar Narancs kritikusa „jelentékeny írói transzformációként” jellemezte a regény megszületését, amelyben a szerző „következetes filológusi aprólékossággal fejtette meg” a családi emlékiratokat, és „különös érzékenységgel, a több generáció történetét tablóként adja közre lebilincselően gazdag részletességű családregény formájában”.[30] Az Élet és Irodalom újságírója, Dézsi Fruzsina szerint a kötetben „egy olyan, túlzásoktól, karikírozásoktól mentes, olykor filozófiai mélységeket is megnyitó tudatfolyam tárul elénk, amelynek minden sora a női létezés kényszerű, hétköznapi magányáról tanúskodik”.[31] A regényhez kapcsolódóan 2018-ban megjelent a Nézd csak, itt egy japán! című kötet, amely dokumentálja az Altató borítófényképének elkészítése körüli eseményeket, illetve egy galérián keresztül mutatja be a műben szereplő család tagjait.[32][33] Petrőczi Éva a Magyar Kurírban „remekbe szabott borítótörténeti utóhangnak” nevezte a munkát: „Gerlóczy […] arra vállalkozik, hogy e kis gyűjtemény fénycsóvaerejű szövegeivel és a csatolt családi galériával révkalauzunk legyen az Altató kanyargós, gyakran olvasópróbáló vizein.”[34]

Írói stílusát a „hivalkodó”,[30] „harsány, provokatív és kegyetlenül ironikus” jelzőkkel illették.[31]

Kötetei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szakszon Réka: Portré: Gerlóczy Márton író. Heti Világgazdaság, 42. sz. (2018. okt. 18.) 74. o. ISSN 1217–96
  2. Gerlóczy Márton Bukarestben. Helikon, 2018. március 19. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  3. Igazolt hiányzás olaszul. Kultúra.hu, 2007. február 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  4. a b c Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás. Nők Lapja Café, 2003. május 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  5. a b Kiss Judit: A kicsi árnyék és a nők családregénye - Gerlóczy Márton író, Áprily Lajos dédunokája új könyvéről. Krónika Online, 2017. szeptember 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.)
  6. a b c Víg Emese: Eltűnt asszonyok nyomában – Gerlóczy Márton íróval beszélgettünk. Maszol, 2017. szeptember 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.)
  7. Murányi Ágnes: Olvasnivaló: Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás. ekultura.hu, 2011. május 31. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.)
  8. Brunner Zsanett Anna: „A kivétel az normális”: Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás. KULTer.hu, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  9. a b Bächer Iván: A harmadik könyv. Népszabadság Online, 2008. június 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  10. Lóránt András: Gerlóczy Márton: Elvonókúra. f21.hu, 2017. június 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  11. Hercsel Adél: "Szűk körben lájkolgatjuk egymás cikkeit" – interjú Gerlóczy Mártonnal. HVG, 2016. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  12. Glózik Gábor: Könyv: Kilógás a sorból (Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás). Magyar Narancs, 24. sz. (2003. jún. 12.)
  13. Gerlóczy Márton: Váróterem: Az Ulpius Kiadó újdonsága. Litera, 2015. május 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  14. Vári György: Mondhatatlan űr - Gerlóczy Márton: Váróterem (könyv). Magyar Narancs, 19. sz. (2005. júl. 21.)
  15. .:wendy:.: Gerlóczy Márton: Nem akarattal nem akarok sehova sem tartozni. Könyves Blog, 2008. június 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  16. Gerlóczy Márton, a piacos. Kultúra.hu, 2009. június 4. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  17. Krausz Viktória: Egyedül a virslikkel - A csemegepultos naplója, Orlai–Jurányi. Vasárnapi Hírek, 2014. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  18. Egy csemegepultos bábszínháza: A csemegepultos naplója / Orlai Produkció a Jurányi Inkubátorházban. Revizor Online, 2014. október 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  19. Csicsely Zoltán: Az egyéjszakás kalandok is foglalkoztatták – interjú. Librarius.hu, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  20. TA: Tépjen be Gerlóczy Mártonnal - exkluzív fotók. HVG, 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  21. Ayhan Gökhan: Világrajz: Gerlóczy Márton: Check-in. Revizor Online, 2013. április 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  22. aprobuba: Gerlóczy bolgár írótól lopott. Könyves Blog, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  23. LNT: Megszületett az első bolgár-magyar plágiumregény. HVG, 2012. március 27. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  24. Gonda Zsuzsanna: Gerlóczy: Ha már lúd, legyen lúd. delmagyar.hu, 2012. május 16. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  25. Gerlóczy Márton: Létra. Litera, 2013. október 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  26. Ternovácz Dániel: A létra: Gerlóczy Márton: Létra. Híd, 11. sz. (2013. nov.) 125–128. o.
  27. Kiss Judit: Függőségtől családregényig – könyveiről beszélt Kolozsváron Gerlóczy Márton, Áprily dédunokája. Krónika Online, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  28. Vida Kamilla: Gerlóczy Márton: Megálltam egy plakát előtt és jó nagyot rúgtam bele. Litera, 2016. november 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  29. Kiss Előd-Gergely: Regény Áprilyék családjáról – Gerlóczy Márton könyvét mutatták be Kolozsváron. Krónika Online, 2017. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  30. a b Czenkli Dorka: Élni kell, tovább – Gerlóczy Márton családregényéről: Mikecs Anna: Altató. Magyar Narancs, 51. sz. (2017. dec. 21.)
  31. a b Dézsi Fruzsina: Egymásba futó törésvonalak. Élet és Irodalom, LXI. évf. 47. sz. (2017. nov. 24.)
  32. Bálint Kinga-Katalin: Rocksztárnak kijáró rajongás – Gerlóczy Márton irodalmi estje Székelyudvarhelyen. Helikon, 2018. július 23. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  33. Wéber Anikó: A legjobb új könyveket ajánljuk!. Kultúra.hu, 2018. július 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  34. Petrőczi Éva: Nem pótkötet, révkalauz! – Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán!. Magyar Kurír, 2018. július 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)

További információk[szerkesztés]