George Gerbner

George Gerbner
Született	Gerbner György 1919. augusztus 8. Budapest
Elhunyt	2005. december 24. (86 évesen) Philadelphia
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	író szabadúszó szociológus egyetemi oktató újságíró
Iskolái	Kaliforniai Egyetem USC Annenberg School for Communication and Journalism
Kitüntetései	Bronze Star Medal
Halál oka	rák
A Wikimédia Commons tartalmaz George Gerbner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

George Gerbner, Gerbner György (Budapest, 1919. augusztus 8. – Philadelphia, 2005. november 25.) magyar származású kommunikáció kutató, a kultivációs elmélet atyja. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált.

Életrajz

Felsőfokú tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen kezdte, majd 1942-ben újságírói diplomát szerzett a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, mindeközben a San Francisco Chronicle-nél dolgozott, mint újságíró, rovatvezető és pénzügyi szerkesztő asszisztens. 1943-ban belépett az amerikai hadseregbe. Csatlakozott a stratégiai szolgáltatások irodájához, ahol elismerték tevékenységét. A seregtől végül hadnagyi rendfokozatban szerelt le. Miközben az amerikai hadsereg tagjaként Magyarországon dolgozott 1946-ban, megismerkedett Kutasi Ilona színésznővel, akit később feleségül vett. Két fia és öt unokája született.

A háború után szabadúszó újságíróként és publicistaként dolgozott, mellette pedig a John Muir College-ban (ma Pasadena City College) tanított. Mindeközben megszerezte a mester- (1951) és a doktori (1955) kommunikációs diplomáját az Észak-Kaliforniai Egyetemen. Disztertációjának címe: Toward a General Theory of Communication (A kommunikáció általános elméletének irányába), mellyel elnyerte az USC díjat a legjobb dolgozat kategóriában.

1964-1989 a Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Kommunikációs Iskolájának (University of Pennsylvania The Annenberg School of Communications) dékánja és professzora, amely munkásságának köszönhetően a médiakutatás egyik fellegvárává vált az Egyesült Államokban.

1974 és 1989 között a Journal of Communications, az Amerikai Egyesült Államok egyik vezető kommunikációs szaklapjának szerkesztője.

1990-től a telekommunikáció Bell Atlantic professzora volt a Temple Egyetemen, emellett elnökként szervezte és vezette az általa alapított Kulturális Környezet Mozgalmat (Cultural Environment Movement).

George Gerbner Amerikában élt, azonban Magyarországot nem felejtette el és a magyarországi társadalomtudományi műhelyekkel szoros kapcsolatot ápolt. Amikor az országba látogatott szakmai tanácsaival igyekezett az itteni intézetek munkáját támogatni. A fiatal kutatókat pedig segítette a nemzetközi tudományos életbe történő bekapcsolódásban.

2005. november végén rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála, majd december 24-én a philadelphiai lakásában hunyt el.

Kultivációs elmélet

"A kultiváció...nem más, mint a szimbolikus környezetben az interakció folyamatos megvalósulása, amely biztosítja a diskurzus és viselkedés közös fogalmait". George Gerbner szerint a mai szociális környezetünk vezető forrása a tömegmédia és ezen belül a televízió. Nagy részben ez határozza meg az emberek elképzelését a világról. Szerinte ez azért lehetséges, mert a korábbi közösségek felbomlottak, szétestek, megcsappantak.

A tömegmédia előtt az egyén világképét nem más alakította, mint a család, a közvetlen környezet, a közösségek, amelynek tagja volt. A környezet közös tapasztalataiból, gondolkodási sémáiból építkező történetek, mesék töltötték be ekkor a forrás szerepét. "A mesék szocializálnak minket a nemi, korosztálybeli, osztálybeli, foglalkozási és életmódbeli szerepekbe, és mutatnak modellt a konformitásra, és célokat a lázadásra. Ezek szövik a kulturális környezet egységes hálóját, ami alakítja és kultiválja a többségét annak, amit gondolunk, amit eszünk, ahogy intézzük dolgainkat"

A tömegkommunikációs eszközök betörésével mindez megváltozott. Az egyén most már olyan közösségekbe is beleláthat, amelyhez alapesetben nem férne hozzá. Ezen "mesélők" fő vonalait már nem a közvetlen környezet határozza meg, hanem a kereskedelmi és politikai érdekek. "A kulturális tömegtermelés olyan közönségeket termel, amely ízlését, nézeteit, vágyait a piaci törvényekhez igazítja, amely egyre inkább standardizált, és egyre kevésbé változatos és kritikus." Az egyén így legfőképp a legelterjedtebb nézeteket reflektálja.

Másik fontos tényező, hogy a közösségeket, amelybe tartozik, nagyrészt a tömegmédia hozza létre, a már említett vezérfonalak alapján, viszont ezek nem olyan stabilak, mint korábban. Amilyen könnyedén alakulnak, olyan könnyedén is bomlanak fel.

L.J. Shrum a kultivációs elmélet egy igen érdekes aspektusát villantotta meg. Vizsgálatai alapján a tévénéző emberek sokkal gyorsabban és tömörebben adnak választ a nekik feltett kérdésekre. Ez gyorsabb gondolkodást és speciális fogalmazási készséget feltételez. Eredményeit abszolúte a televíziózás pozitív hatásai közé sorolhatjuk, ill. a kultivációs elmélet alátámasztásának, viszont Shrum arra is figyelmeztet, hogy a televízió inkább megerősíti az egyén attitűdjeit, minthogy megváltoztatná azokat.

A kultivációs elmélettel kapcsolatban a leggyakrabban felmerült kritika az, hogy Gerbner nem vett figyelembe néhány fontos lehetséges tényezőt (pl.: iskolázottság, intelligenciaszint), amelyek csökkenthetik a tömegmédia hatásait. Továbbá az elmélet alapjaként szolgáló adatok gyűjtését is kritika éri: csupán kérdőívek által megszerzett adatok alapján nem lehet megfelelően alátámasztani egy hipotézist. A kérdőívek kitöltése során ugyanis az alanyok sokszor nem a teljes valóságot tüntetik fel, még akkor sem, ha mindezt névtelenül tehetik meg.

Magyarul megjelent művei

• A kulturális mutatók; ford. Csepeli György; TK, Budapest, 1979; in: Műhely, X. évf. 33. száma
• A média rejtett üzenete. Válogatott tanulmányok; ford. Nagy Zsolt, előszó Terestyéni Tamás; Osiris–MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, 2000 (Jel-kép könyvtár)