Gara Ákos
Gara Ákos | |
Született | Gottlieb Ákos 1877. február 4. Nagyvárad |
Elhunyt | 1944 (66-67 évesen) |
Álneve | Gara Bonciás |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gara Ákos eredeti neve Gottlieb, álneve: Gara Bonciás (Nagyvárad, 1877. február 4. – 1944) erdélyi magyar író, újságíró, műfordító, szerkesztő.
Életútja
[szerkesztés]Gottlieb Adolf és Weisz Léni fia.[1] Jogi tanulmányait Nagyváradon és Kolozsvárt végezte, szülővárosában lépett újságírói pályára. 1919-ben Zsolt Bélával együtt szerkesztette a Nagyváradi Munkás Újságot, majd Kolozsvárt telepedett le, itt a kolozsvári Új Ember, Új Hírek és a Keleti Újság munkatársa, élclapokat szerkesztett, dalszövegeket írt, a Garabonciás felelős szerkesztője volt 1929-ben. 1934-ben a Jóestét napilap cikkírója, a nagyváradi Mesevilág című gyermeklap szerkesztőjeként működött. Versei, szimfonikus költeményei jelentek meg a nagyváradi Tavasz folyóiratban, Ady-reminiszcenciái a Magyar Szóban. Operettjei (Három a tánc; Vadgalamb) a nagyváradi és kolozsvári színpadon szerepeltek. Nyilasok ölték meg 1944-ben.[2]
Kötetei
[szerkesztés]- Gyöngyök gyöngye, ifjúság (versek, Budapest, 1919);
- A jó Gorilla (szatirikus vígjáték, Nagyvárad, 1919);
- A boldogtalan faun (szimfonikus költemény. Nagyvárad, 1919);
- Kabaré (Vidám Könyvek 2. Kolozsvár, 1920);
- A csodálatos csokoládésziget (gyermekmesék, Kolozsvár, 1921);
- Napkelettől napnyugatig (eredeti költemények és műfordítások, köztük Motoori Nasinaga japán költő versei, Kolozsvár, 1933).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ JewishGen.org
- ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 651–652. o. ISBN 963-05-6805-5
További információk
[szerkesztés]- Walter Gyula: Gara Ákos: A jó Gorilla. Erdélyi Szemle, 1919/37.