Ugrás a tartalomhoz

Gaming

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaming
Gaming címere
Gaming címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásScheibbs-i járás
Irányítószám3292
Körzethívószám07485
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség3121 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság431 m
Terület243,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′, k. h. 15° 05′47.933333°N 15.083333°EKoordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 15° 05′47.933333°N 15.083333°E
Gaming weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaming témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gaming osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Scheibbsi járásában. 2022 januárjában 2897 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Gaming a Scheibbsi járásban
A volt kartauzi kolostor
A Szt. Fülöp és Szt Jakab-plébániatemplom
A városháza

Gaming a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, az Eisenwurzen történelmi tájegységben, az Mitteraubach és a Gamingbach folyók találkozásánál, az Ybbstali-Alpokban. 244 km2-ével Zwettl után a második legnagyobb területű önkormányzat a tartományban. Területének 85,8%-a erdő, 8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 települést és településrészt egyesít: Brettl-Gaming (110 lakos 2022-ben), Gaming (1942), Kienberg (431), Lackenhof (251), Langau (122), Nestelberg-Lackenhof (17), Neuhaus-Langau (5), Rothwald-Langau (0), Taschelbach-Langau (10) és Trübenbach-Gaming (9).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Göstling an der Ybbs, nyugatra Lunz am See, északnyugatra Gresten és Gresten-Land, északra Reinsberg és Scheibbs, északkeletre Sankt Anton an der Jeßnitz, keletre Puchenstuben, délkeletre Mitterbach am Erlaufsee, délre Mariazell és Wildalpen (utóbbi kettő Stájerországban).

Története

[szerkesztés]

Az ókorban Gaming területe Noricum római provinciához tartozott.

1332-ben II. Albert herceg egy korábbi fogadalmának megfelelően kartauzi kolostort alapított Gamingban. Itt élt többek között Nikolaus Kempf, a neve teológus és misztikus. A kolostort 1782-ben II. József császár bezáratta. Az épületet és a birtokot 1825-ben Festetics Antal vásárolta meg, majd több kézen keresztül 1915-ben a melki apátsághoz került. Tőlük 1983-ban vásárolta meg Walter Hildebrand építész, aki renoválta a volt kolostort.

Lakosság

[szerkesztés]

A gamingi önkormányzat területén 2021 januárjában 2897 fő élt. A lakosságszám 1923-ban érte el a csúcspontját 4702 fővel, azóta többé-kevésbé folyamatos csökkenés tapasztalható. 2019-ben az ittlakók 93,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 3,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87,4%-a római katolikusnak, 3,9% evangélikusnak, 3,1% mohamedánnak, 4,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 19 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (87,8%) mellett a törökök alkották 2,3%-kal.

A népesség változása:

2016
3 165
2018
3 121

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a volt kartauzi kolostor
  • a Szt. Fülöp és Szt. Jakab-plébániatemplom
  • a lackenhofi Szt. Leonhard-plébániatemplom
  • a városháza
  • az Ötscher-Tormäuer natúrpark
  • az Ötscher cseppkőbarlang
  • az Ybbsthalbahn nosztalgiavasút

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaming című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.