Groß-Siegharts

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Groß-Siegharts
Groß Siegharts kastélya
Groß Siegharts kastélya
Groß-Siegharts címere
Groß-Siegharts címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Waidhofen an der Thaya-i járás
Irányítószám 3812
Körzethívószám 02847
Forgalmi rendszám WT
Népesség
Teljes népesség2775 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság534 m
Terület44,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Groß-Siegharts (Ausztria)
Groß-Siegharts
Groß-Siegharts
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 47′, k. h. 15° 24′Koordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 15° 24′
Groß-Siegharts weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Groß-Siegharts témájú médiaállományokat.

Groß-Siegharts osztrák város Alsó-Ausztria Waidhofen an der Thaya-i járásában. 2018 januárjában 2775 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Groß-Siegharts a Waidhofen an der Thaya-i járásban
A weinerni kastély
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Weinern kápolnája

Groß-Siegharts Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik. Legfontosabb folyóvizei a Sieghartser Bach és a Fistritzbach. Területének 39,17%-át erdő borítja. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Ellends (114 lakos 2018-ban), Fistritz (111), Groß-Siegharts (1992), Loibes (47), Sieghartsles (76), Waldreichs (266), Weinern (70) és Wienings (99).

A környező önkormányzatok: nyugatra Waidhofen an der Thaya és Dietmanns, északnyugatra Karlstein an der Thaya, északra Raabs an der Thaya, keletre Ludweis-Aigen.

Története[szerkesztés]

Groß-Sieghartsot 1299-ben említik először. 1720 körül Johann Christoph Ferdinand von Mallenthein gróf ambiciózus vállalkozásba kezdett, a birtokaihoz tartozó kis falut a textilipar központjává kívánta tenni. Egész Európából képzett textilmunkásokat toborzott és 180 műhelyt állított fel, ahol 6-10 ember lakott és dolgozott. A gróf iparosítási törekvése megbukott ugyan, de hosszú távon megalapozta a térség textiliparhoz való viszonyát. A 19. század végén már 6 ilyen üzem működött Groß-Sieghartsban, 1900 körül több százan dolgoztak a gyárakban.

Groß-Sieghartstot 1727-ben emelték mezővárosi, 1928-ban pedig városi rangra.

Lakosság[szerkesztés]

A groß-sieghartsi önkormányzat területén 2018 januárjában 2775 fő élt. A lakosságszám 1951 óta (akkor 4073 fő) folyamatosan csökken. 2016-ban a helybeliek 96,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,1% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 91,1%-a római katolikusnak, 1,6% evangélikusnak, 6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a városban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a groß-sieghartsi kastély reneszánsz eredetű, ma a polgármesteri hivatalnak, a városi könyvtárnak, a textilmúzeumnak és az egyházi múzeumnak ad otthont.
  • a weinerni kastély
  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemploma
  • Weinern kápolnája
  • Ellends kápolnája
  • a wieningsi Ferenc József-múzeum

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Groß-Siegharts című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.