Ugrás a tartalomhoz

Galápagosi fülesbagoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galápagosi fülesbagoly
Galápagosi fülesbagoly Santa Cruz szigetén
Galápagosi fülesbagoly Santa Cruz szigetén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Asioninae
Nem: Asio
Faj: A. galapagoensis
Tudományos név
Asio galapagoensis
(Gould, 1857)
Szinonimák
  • Asio flammeus galapagoensis
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Galápagosi fülesbagoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagosi fülesbagoly témájú kategóriát.

A galápagosi fülesbagoly (Asio galapagoensis) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Hosszú időn át a réti fülesbagoly (Asio flammeus) galápagos-szigeteki alfajának tartották. Claus König és Friedhelm Weick német ornitológusok 2008-ban megjelent monográfiájában, (mely az egész családot átfogta) különálló, teljes értékű fajnak nyilvánították. Mivel a faj hazájául szolgáló szigetek több, mint 1000 kilométeres távolságban fekszenek a dél-amerikai kontinenstől a géncsere lehetősége megszűnt. A szigeten élő madarak genetikailag és viselkedésben és eltérnek a kontinentális formáktól, így külön fajjá nyilvánításuk indokolt.[1]

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

A faj elterjedési területe kizárólag az Ecuador államhoz tartozó, attól mintegy 1000 km-es távolságban a Csendes-óceánban fekvő Galápagos-szigetekre korlátozódik. Ott a faj elterjedt a legtöbb nagyobb szigeten. Állandóan egy helyben élő faj.

Élőhelyei elég sokfélék, előfordul a szigeteken magasabban fekvő nedves erdőkben és réteken, de az alacsonyabban fekvő száraz tüskebozótosokban és a kaktuszerdőkben is.

A valódi bagolyfélék családjának egyetlen képviselője a szigeteken.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 35 centiméter, így nemének egyik közepesen megtermett tagja.[2] Mint minden fülesbagoly, ez a faj is visel felmereszthető tollfüleket a feje két oldalán. Ezek azonban elég kicsik és egyáltalán nem feltűnőek. Tollazata rozsdabarna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része.

Életmódja

[szerkesztés]

Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Többnyire nappali életmódú faj, de ahol nagyobb számban előfordul a galápagosi ölyv (Buteo galapagoensis), ott inkább éjszakai életmódra tér át, elkerülve a táplálék-konkurenciát.

Egy-egy alkalmas figyelőhelyen (nagyobb lávatömbön, kaktuszfán) várakozik prédára lesve.

Tápláléka a nembeli rokonaitól eltérően elsősorban kisebb testű madarakból áll, mivel ezekből mindig megfelelő mennyiség áll rendelkezésére a szigeteken. A nagyobb szigeteken fő táplálékállatai a Darwin-pintyek közül kerülnek ki. Nagyobb testméretű madarakat is le tud gyűrni, elkapja a kifejlett galápagosi viharmadarat, a galápagosi gerlét és a vöröslábú szula félig kifejlett fiókáit is. A kisebb és közepes méretű tengeri madarak kolóniái a fészkelési időszakban állandó táplálékkal látják el. A különböző viharfecskefajok, mint az (Oceanodroma tethys) és az (Oceanodroma castro) kolóniáinak a fészkelőlyukak környékén lesben áll és akkor kapja el a viharfecskéket, amikor azok visszatérnek odúikba vagy azokból épp kifelé repülnek.

A madarak mellett elkapja a szigeteken megtalálható egér és patkányfajokat is. A kisebb leguánokat is legyűri és olykor rovarokat is fogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettség egyéves kortól kezdődik, a költési időszak novembertől májusig tart. A talajra rakja fűszálakból álló fészkét. Ha teheti elrejti fészkét egy nagyobb lávatömb alá, vagy egy fa gyökerei közé.

A fészekaljában 3-4 fehér tojás található, de a legtöbb pár csak kettő tojást rak fészekaljanként. A tojásokon 26 napig kotlik a tojó. Ezalatt a hím látja el őt táplálékkal. A fiatal madarak 5 hetes korukban repülnek ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. König et al., S. 487
  2. König et al., S. 486

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Galápagos-Ohreule című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]