Galápagosi fülesbagoly

Galápagosi fülesbagoly
	Galápagosi fülesbagoly Santa Cruz szigetén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Bagolyalakúak (Strigiformes);
Család:	Bagolyfélék (Strigidae);
Alcsalád:	Asioninae;
Nem:	Asio;
Faj:	A. galapagoensis;
Tudományos név
	Asio galapagoensis; (Gould, 1857)
Szinonimák
	Asio flammeus galapagoensis;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Galápagosi fülesbagoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagosi fülesbagoly témájú kategóriát.

A galápagosi fülesbagoly (Asio galapagoensis) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Hosszú időn át a réti fülesbagoly (Asio flammeus) galápagos-szigeteki alfajának tartották. Claus König és Friedhelm Weick német ornitológusok 2008-ban megjelent monográfiájában, (mely az egész családot átfogta) különálló, teljes értékű fajnak nyilvánították. Mivel a faj hazájául szolgáló szigetek több, mint 1000 kilométeres távolságban fekszenek a dél-amerikai kontinenstől a géncsere lehetősége megszűnt. A szigeten élő madarak genetikailag és viselkedésben és eltérnek a kontinentális formáktól, így külön fajjá nyilvánításuk indokolt.^[1]

Elterjedése, élőhelye

A faj elterjedési területe kizárólag az Ecuador államhoz tartozó, attól mintegy 1000 km-es távolságban a Csendes-óceánban fekvő Galápagos-szigetekre korlátozódik. Ott a faj elterjedt a legtöbb nagyobb szigeten. Állandóan egy helyben élő faj.

Élőhelyei elég sokfélék, előfordul a szigeteken magasabban fekvő nedves erdőkben és réteken, de az alacsonyabban fekvő száraz tüskebozótosokban és a kaktuszerdőkben is.

A valódi bagolyfélék családjának egyetlen képviselője a szigeteken.

Megjelenése

Testhossza 35 centiméter, így nemének egyik közepesen megtermett tagja.^[2] Mint minden fülesbagoly, ez a faj is visel felmereszthető tollfüleket a feje két oldalán. Ezek azonban elég kicsik és egyáltalán nem feltűnőek. Tollazata rozsdabarna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része.

Életmódja

Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Többnyire nappali életmódú faj, de ahol nagyobb számban előfordul a galápagosi ölyv (Buteo galapagoensis), ott inkább éjszakai életmódra tér át, elkerülve a táplálék-konkurenciát.

Egy-egy alkalmas figyelőhelyen (nagyobb lávatömbön, kaktuszfán) várakozik prédára lesve.

Tápláléka a nembeli rokonaitól eltérően elsősorban kisebb testű madarakból áll, mivel ezekből mindig megfelelő mennyiség áll rendelkezésére a szigeteken. A nagyobb szigeteken fő táplálékállatai a Darwin-pintyek közül kerülnek ki. Nagyobb testméretű madarakat is le tud gyűrni, elkapja a kifejlett galápagosi viharmadarat, a galápagosi gerlét és a vöröslábú szula félig kifejlett fiókáit is. A kisebb és közepes méretű tengeri madarak kolóniái a fészkelési időszakban állandó táplálékkal látják el. A különböző viharfecskefajok, mint az (Oceanodroma tethys) és az (Oceanodroma castro) kolóniáinak a fészkelőlyukak környékén lesben áll és akkor kapja el a viharfecskéket, amikor azok visszatérnek odúikba vagy azokból épp kifelé repülnek.

A madarak mellett elkapja a szigeteken megtalálható egér és patkányfajokat is. A kisebb leguánokat is legyűri és olykor rovarokat is fogyaszt.

Szaporodása

Az ivarérettség egyéves kortól kezdődik, a költési időszak novembertől májusig tart. A talajra rakja fűszálakból álló fészkét. Ha teheti elrejti fészkét egy nagyobb lávatömb alá, vagy egy fa gyökerei közé.

A fészekaljában 3-4 fehér tojás található, de a legtöbb pár csak kettő tojást rak fészekaljanként. A tojásokon 26 napig kotlik a tojó. Ezalatt a hím látja el őt táplálékkal. A fiatal madarak 5 hetes korukban repülnek ki.

Jegyzetek

↑ König et al., S. 487
↑ König et al., S. 486

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Galápagos-Ohreule című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
Claus König, Friedhelm Weick: Owls of the World. Christopher Helm, London 2008, ISBN 978-0-7136-6548-2

További információk

Képek az interneten a fajról

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] König et al., S. 487

[2] König et al., S. 486

[1]

[2]