Güell-kolónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Güell-kripta szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Antoni Gaudí munkái
Világörökség
A Güell település egyik házának homlokzata
A Güell település egyik házának homlokzata
Adatok
OrszágSpanyolország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2005
Elhelyezkedése
Güell-kolónia (Spanyolország)
Güell-kolónia
Güell-kolónia
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 21′ 42″, k. h. 2° 01′ 47″Koordináták: é. sz. 41° 21′ 42″, k. h. 2° 01′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Güell-kolónia témájú médiaállományokat.

A spanyolországi Santa Coloma de Cervellóban (Katalónia, Barcelona tartomány) található a 2005-ben az UNESCO Világörökségébe került Güell-kripta, mely az ún. Güell Kolónia (katalánul Colònia Güell) egy részét képezi.

A kolónia[szerkesztés]

Maga a kolónia a munkások lakóhelye volt Eusebi Güell gróf textilgyára körül, s abban különbözött a számos hasonló textilkolóniától, hogy a gróf neves modernista építészeket bízott meg tervének megvalósításához. Antoni Gaudí mellett még dolgozott rajta Francesc Berenguer i Mestres és Joan Rubió i Bellvé. 1890-től 1973-ig, bezárásáig folyamatosan működött. Ma is élnek még itt közel 800-an.

A kripta[szerkesztés]

Güell – a különböző egyéb közösségi intézmények mellett – kápolnát is kívánt építtetni a munkáskolónia területén. 1898-ban kereste fel Gaudít ötletével, aki barátjának megbízásából mintegy 10 évvel később elkezdte az építkezést. A munkálatok azonban félbemaradtak, s a templom befejezetlenül áll. 1914-ben a család nem tudta tovább finanszírozni a nagyszabású tervet, ezért azt kénytelenek voltak felfüggeszteni. Mivel kielégítő tervek nem maradtak fenn a folytatás lehetőségéhez, így későbbi korok művészei, építészei sem tudták befejezni a templomot.

Az építész a katalán modernizmus stílusában alkotta meg a környezetébe szinte beleolvadó építményt. A kriptaként ismert épület nem más, mint maga a kolónia temploma. Kísérleti jellegű műnek mondható, melyen mestere sok később bevált építészeti megoldást először próbált ki.

Felépült részei a bejárati portál, a kripta, a feljáró lépcső és a harangtorony alapjai. Anyaga kalcit és bazalt. A boltozat nyomása szerkezetileg már nem a külső támpillérekre hárul, hanem az épület belsejében kialakított döntött támaszokra. A boltozatbordák rendszertelennek tűnnek, akárcsak a színes üvegablakok elhelyezése is. Külső falán a mozaikdíszítés vallási szimbólumokat rejt.

A Güell-kriptát 1969-ben történeti-művészeti emlékké nyilvánították. 1990 óta műemlékvédelem alatt áll. Mind maga a templom, mind a kolónia megtekinthető.

Források[szerkesztés]

  • Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X
  • Rainer Zerbst: Antoni Gaudí. A teljes életmű (Vince, Bp., 2002.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Güell-kolónia témájú médiaállományokat.