Gönen
| Gönen | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Márvány-tengeri |
| Tartomány | Balıkesir |
| Rang | város |
| Polgármester | Hüseyin Yakar (AKP) |
| Irányítószám | 10900[1] |
| Körzethívószám | 00 90 266 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 829 fő (2018) |
| Körzet népessége | 73325 fő[3] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1119 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 06′ 16″, k. h. 27° 39′ 23″40.104412°N 27.656398°EKoordináták: é. sz. 40° 06′ 16″, k. h. 27° 39′ 23″40.104412°N 27.656398°E | |
 | |
| Gönen weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gönen témájú médiaállományokat. | |
Gönen város az azonos nevű körzetben, Törökország északnyugati részén, Balıkesir tartományban, a Márvány-tengertől délre, a tengerszint feletti magassága 33 m.
Történelem
[szerkesztés]Gönen ókori neve Aesepus volt (ógörög: Ασεψούς). Ez volt a neve annak a pataknak, amelyik közvetlenül a város központjában folyik, és északra az ókori római Aesepus-híd maradványai keresztezik. A kutatások azt mutatják, hogy a későbbi neve Artemea (ógörög: Αρτεμέα), Artemisz görög istennő nevéből származik. Az oszmán hódítást követően kapta a Gönen nevet. Az etimológiai forrása a névnek még mindig vitatott.
Evlija Cselebi is említi Szejáhatnáme (Utazások könyve) c. 10 kötetes munkájában.
1953. március 18-án 50 halálos áldozattal járó, a Richter-skálán 7,5-ös magnitúdójú földrengés rázta meg (a Mercalli-skálán IX-es besorolású volt).
Éghajlat, klíma, növényzet
[szerkesztés]Gönen éghajlatát a Földközi-tenger és a Márvány-tenger határozza meg alapvetően. A nyár meleg, a tél csapadékos. Az éves átlaghőmérséklet 13,9 °C, az éves átlagos csapadékmennyiség 657 mm. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 42,7 °C volt 1977. augusztus 22-én. A legalacsonyabb hőmérséklet –10,1 °C volt, amit 1985. február 21-én jegyeztek fel.
A körzeten belül délnyugaton találhatók nagyobb erdős területek, elsősorban erdei fafajok: tölgy, gyertyán, ciprusifenyő, de juhar, éger, hárs és gesztenye is van.
Gazdaság
[szerkesztés]
Korábban a mezőgazdaság volt a meghatározó, de lassan az ipar és a gyógyfürdő-turizmus is kezd gazdaságilag megerősödni. Az előbbi főként a bőr- és az élelmiszeriparnak tudható be. Gönentől délre Sebepli falu környékén nagy mennyiségű lignit és szén található.
A termékeny síkságon zöldségeket, gabonaféléket, hüvelyeseket, ipari és takarmánynövényeket, gyümölcsöket is termesztenek. A körzet híres még a rizstermesztésről is.
Turizmus
[szerkesztés]Gönen és környéke régóta ismert gyógyvizéről, mely különösen reuma és ízületi betegségek gyógyítására alkalmas, ez adja a körzet turizmusának alapját.
A várostól délnyugatra fekvő Ekşidere falu mellett az Ilica hegyen (Dağ Ilıca) található táborozási lehetőség különösen nyáron népszerű. A fontosabb történelmi helyek közül még az Alacaoluk és Babayaka vára kínál idegenforgalmi látványosságot.
Ezenkívül az északra 20 km-re lévő ókori római Galamb-híd (Güvercinli Köprü) a Gönen folyó feletti (latin: Aesepus, török: Gönen Çayı) romjai érdemelnek említést.[4]
Közlekedés
[szerkesztés]Távolságok Gömeç településhez képest: Ayvalık 157 km, Burhaniye 128 km, Balıkesir 82 km, Bandırma 45 km, İzmir 257 km, Susurluk 66 km, messzire van.
Demográfiai adatok
[szerkesztés]| év | összesen | város | falu |
|---|---|---|---|
| 1965 | 55982 | 11666 | 44316 |
| 1970 | 56586 | 13815 | 42771 |
| 1975 | 58858 | 16091 | 42767 |
| 1980 | 61811 | 18966 | 42845 |
| 1985 | 63562 | 22090 | 41472 |
| 1990 | 67599 | 26849 | 40750 |
| 2000 | 71804 | 36263 | 35541 |
| 2007 | 72920 | 41811 | 31109 |
| 2008 | 73005 | 42428 | 30577 |
| 2009 | 73170 | 42939 | 30231 |
| 2010 | 73407 | 43802 | 29605 |
| 2011 | 73637 | 44641 | 28996 |
| 2012[2] | 73325 | 45282 | 28043 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ postai irányítószámai
- 1 2 TURKISH STATISTICAL INSTITUTE (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 10.)
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2012.[2]
- ↑ Aesepus hídról fényképek. (Hozzáférés: 2013. november 10.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gönen című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
