Mercalli-skála

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mercalli-skála vagy -intenzitás 12 fokozatú skála, mely a földrengések erősségét tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezeti le. Giuseppe Mercalli olasz vulkanológus dolgozta ki.

Giuseppe Mercalli

Gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a jól megválasztott, nem szakember által is definiálható jelenségek és kárleírások alapján viszonylag pontosan meghatározható a földrengés hatásterülete és az epicentrumtól való távolsággal arányosan csökkenő erőssége. Megfelelő számú értékből kiszerkeszthető az ún. izoszeisztatérkép, az azonos intenzitású helyek felszíni megjelenítése, melynek alapján jól becsülhető a földrengésfészek mélysége. Az eljárást Kövesligethy Radó magyar csillagász, geofizikus dolgozta ki.

A skála hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a rengés során felszabaduló energiát. Charles Richter 1935-ben dolgozta ki skáláját, mely a rengés méretét magnitúdóban fejezi ki.

A Mercalli-skála fokozatai[szerkesztés]

Fokozat Megnevezés Hatás[1]
1. mikroszeizmikus rengés Csak műszerek jelzik, a szeizmográftű sebessége 2,5 mm/s.
2. igen gyenge rengés Teljes nyugalomban lévő, igen érzékeny egyén érzi csak meg, sebessége 2,5–5 mm/s
3. gyenge rengés Lakásban érezhető, szabadban nem. Sebessége 5–10 mm/s.
4. mérsékelt rengés Lakásban sokan, szabadban kevesen észlelik. Üvegtárgyak összecsörrennek. Sebessége 15–25 mm/s.
5. elég erős rengés Az épület meginog (jellegzetes „hajómozgás”), bútorok is inognak, alvók felébrednek. Sebessége 25–50 mm/s.
6. erős rengés Tárgyak leesnek, bútorok elmozdulnak; vakolathullás, gyengébb épületek megrepedezése. Sebessége 50–100 mm/s.
7. igen erős rengés Jól megépített házak is megrepedeznek, kémények dőlnek. Tavak, folyók vize hullámzik, partoldalak megcsúsznak. Sebessége 100–250 mm/s.
8. romboló rengés Szinte minden épület jelentős károkat szenved, tornyok, szobrok ledőlnek. Sebessége 250–500 mm/s.
9. pusztító rengés Kőházak is összeomlanak. Sebessége 500–1000 mm/s.
10. erősen pusztító rengés A legjobban megépített, masszív épületek is súlyosan megsérülnek. Sínek meghajlanak, utak beszakadnak. Csatornatörések, vezetékszakadások. A föld megreped, hullámosan meggyűrődik. Sebessége 1000–2500 mm/s.
11. katasztrofális rengés Nem marad lakható épület. Hidak leszakadnak. A talajban suvadások, hasadékok, a hegyekben omlások keletkeznek. Sebessége 2500–5000 mm/s.
12. erősen katasztrofális (totális) rengés Minden épület és infrastrukturális létesítmény megsemmisül. Sziklákban törések keletkeznek, források fakadnak vagy eltűnnek, folyók futása megváltozik, a terep teljesen átrendeződik. Sebessége 5000–10000 mm/s.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 117. o. ISBN 9789634633198 (2007) 

Források[szerkesztés]

  • Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 9789634633198 (2007) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]