Mercalli-skála

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mercalli-skála vagy -intenzitás 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. A skálát Giuseppe Mercalli olasz vulkanológus dolgozta ki.

Giuseppe Mercalli

Gyakorlati jelentősége abban van, hogy a jól megválasztott, nem szakember által is érezhető jelenségek és kárleírások alapján viszonylag pontosan meghatározható a földrengés hatásterülete, és az epicentrumtól való távolságnak megfelelően csökkenő erőssége. Megfelelő számú érték alapján megszerkeszthető az ún. izoszeiszta térkép (az azonos intenzitású helyek felszíni megjelenése). Ez alapján jól becsülhető a földrengésfészek mélysége. Az eljárást Kövesligethy Radó magyar csillagász és geofizikus dolgozta ki.

A skála hiányossága, hogy nincs tekintettel a földrengés során felszabaduló energiára. Charles Richter 1935-ben dolgozta ki skáláját, mely a rengés méretét a magnitúdóban fejezi ki.

A Mercalli-skála fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fokozat Megnevezés Hatás[1]
1. mikroszeizmikus Csak műszerek jelzik, a szeizmográftű sebessége 2,5 mm/s.
2. igen gyenge rengés Teljes nyugalomban lévő, igen érzékeny egyén érzi csak meg, sebessége 2,5-5 mm/s
3. gyenge rengés Lakásban érezhető, de a szabadban nem. Sebessége 5-10 mm/s.
4. mérsékelt rengés Lakásban sokan, szabadban kevesen észlelik. Az üvegtárgyak összeütköznek. Sebessége 15-25 mm/s.
5. elég erős rengés Az épület megrezdül, bútorok inognak, az alvók felébrednek. Sebessége 25-50 mm/s.
6. erős rengés Tárgyak hullanak le, bútorok elmozdulnak, a gyengébb épületek megrepedeznek. Sebessége 50-100 mm/s.
7. igen erős rengés A házak megrepednek, kémények ledőlnek. Tavak, folyók vize hullámzik, partoldalak csúsznak meg. Sebessége 100-250 mm/s.
8. romboló rengés Az épületek jelentős sérüléseket szereznek, tornyok, szobrok dőlnek le. Sebessége 250-500 mm/s.
9. pusztító rengés A kőházak is összeomlanak. Sebessége 500-1000 mm/s.
10. erősen pusztító rengés A sínek meghajlanak, vezetékek elszakadnak, a föld megrepedés hullámosan meggyűrődik. Sebessége 1000-2500 mm/s.
11. katasztrofális Nem marad épen lakható épület, híd. A talajban csuszamlások, hasadékok támadnak. Hegyomlás is előfordulhat. Sebessége 2500-5000 mm/s.
12. erősen katasztrofális Minden építmény elpusztul, a sziklákban is törések keletkeznek. Források fakadnak, folyók futása megváltozik, a terep teljesen átrendeződik. Sebessége 5000-10000 mm/s.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 117. o. ISBN 9789634633198 (2007) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 9789634633198 (2007) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]