Gömöri János

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gömöri János (Heves, 1944. március 15. –) magyar régész. Behatóan foglakozik a különböző korszakok (kézműves)iparának régészetével, ezen belül a vaskohászat-történeti/régészeti (archeometallurgiai) lelőhelyek feltárásaival és rendszerezésével.[1] 1968 és 2006 között főleg középkori és római kori lelőhelyek műemlékes ásatásait irányította. 2007-től a Scarbantia Régészeti Park [2] Alapítvány fenntartásában működtetett „Scarbantia Fóruma Régészeti Kiállítóhely” vezetője.[3]

Tanulmányok[szerkesztés]

A hevesi Általános Iskolába járt, majd a Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban, bejáróként folytatta tanulmányait, ahol jelesre érettségizett. Az 1964/65-ös tanévtől Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, Eötvös-kollégista volt. Szakdolgozatát László Gyula (történész)-régész professzorhoz írta a Magyar Nemzeti Múzeum mezőgazdasági vaseszközeiről, hallgatta Bóna István népvándorlás koros és Mócsy András professzorok római koros előadásait is.

1969-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régész-muzeológus és történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Múzeológiai-régészeti szakmai gyakorlatát a Magyar_Nemzeti_Múzeum Középkori Osztályán végezte.

Munkahelyek[szerkesztés]

1968-1970 között a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának régésze[4] Sárospatakon. Az ottani műemlékes vár- és templomásatásokat vezette.

1970 decemberétől 1976-ig a soproni Liszt Ferenc Múzeum muzeológusa, a soproni műemlékvédelmi régészeti kutatások vezetője és a vaskohászat-régészeti feltárások folytatója.

1976-ban a Kőszegi#Múzeum igazgatója.1976-ban az ELTE-n egyetemi doktori disszertáció megvédése (summa cum laude): „Az Árpád-kor előtti vaskohászat régészeti emlékei Nyugat-Magyarországon”

1977-ben, régész-főmuzeológus állásba visszatért Sopronba, ahol a Liszt Ferenc Múzeumban[5] az állandó régészeti kiállítást rendezte.[6]

2006-ig a Soproni Múzeum régészeként folytatta a soproni római kori[7] és középkori ásatásokat az Országos Műemléki Felügyelőség munkatervéhez igazodva, kiemelten a városfal-kutatásokat. A nyugat-magyarországi és Somogy megyei vasvidékek szisztematikus vasrégészeti ásatásain műszaki- és természettudományos szakemberekkel együttműködve, az MTA VEAB Iparrégészeti Munkabizottság részéről szervezte a tudományközi kohókutatásokat, a geofizikai leletfelkutatásoktól, a fizikai kormeghatározásokig és anyagvizsgálatokig.[8] 1980-ban egy soproni országos régészeti- és archeometriai konferencián kezdeményezte az Iparrégészeti Munkabizottság megalapítását, amely az MTA Veszprémi Területi Bizottságának szervezetében kapott helyet.[9] Mint szerkesztő útjára indította az Iparrégészeti Tájékoztatót a műszaki szakemberek és régészek kapcsolattartásának elősegítésére. A szervező munkában segítette Éri István, a Központi Múzeumi Igazgatóság vezetője, illetve műszaki vonalon dr. Remport Zoltán, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület(OMBKE) Történeti Szakcsoportjának vezetője.[10] Ásatása eredményeként készülhetett el 1995-ben a 10. századi vasolvasztó műhelyet őrző Őskohó múzeum Somogyfajszon.[11] 1999-ben, az Iparrégészeti Munkabizottság vezetőjeként tárta fel - Magyar Kálmán[12] Somogy megyei régésszel együtt - Bodrog-Alsóbű 9. század végi /10. század eleji vasolvasztó műhelyében a legkorábbról ismert székely (rovás)írás-emléket, amely egy kohászati fúvókatöredéken olvasható.[13]

Oktatás[szerkesztés]

2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékén külső előadóként kohászatrégészeti szemináriumot tartott. 2011-2013 között külső egyetemi előadó volt a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékén. ahol iparrégészeti, kohászatrégészeti szemináriumokat vezetett. 1993-ban 1994-ben Sopronban nyári ásatási diáktáborokot vezetett, hazai és felvidéki (szlovákiai magyar) diákokkal kísérleti vasolvasztásokat is végzett, más hazai és külföldi kísérleti vasolvasztásokon is részt vett. 2010-ben pl. a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Központi Kohászati Múzeuma [14] által, Újmassán szervezett vaskohászat-kísérleti, nyári diáktábor egyik vezetője[15] volt. 1989-ben egyik előadója a Centro-Universitario-Europeo-per-i-Beni-Culturali-Ravello (Olaszország) nyári intenzív archeometallurgiai (vaskohászat-régészeti) kurzusának[16]

Tudományos fokozat[szerkesztés]

Az 1994-ben írt és a Magyar Tudományos Akadémián 1997. május 26-án megvédett „Az avar kori és X. századi vaskohászat Pannoniában” c. kandidátusi értekezése alapján 1998. okt. 9-én kapta meg a történelemtudomány kandidátusa fokozatot. A disszertációt – bővített változatban – az általa szerkesztett könyvben 2000-ben adta közre.[17]

Szakmai és társadalmi szervezetekben, bizottságokban való részvétel[szerkesztés]

A Comité pour la Sidérurgie Ancienne de l'Union Internationale des Sciences Prehistoriques et Protohistoriques (UNESCO vaskohászat-történeti tagszervezete) tagság.[18] [19]

Alapító elnöke a Scarbantia Társaságnak.[20]

1980 és 2021-között titkára, több évtizedig elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága[21] Iparrégészeti és Archeometriai munkabizottságának. Főszerkesztője a iparrégészeti honlapnak.

Tagja, majd elnöke az MTA VEAB Soproni Tudós Társaság Régészeti és Műemléki Szakbizottságának.

Az 1990-es években három akadémiai cikluson keresztül tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának.

Tag a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban, illetve 2008-ig a Választmányában.

A Magyar Régész Szövetség alapító tagja.

Tag a Soproni Szemle [22] szerkesztőbizottságában.

1994-ben kezdeményezője és alapító tagja, 2020-ig titkára a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány kuratóriumának.

Tag az ICOMOS Régészeti Műemlékhelyek Nemzeti Bizottságában.

Alapító tag a Dunaferr-Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány kuratóriumában (1995- ).

A Soproni Helytörténészek Asztaltársaságának tagja.

Kitüntetések[szerkesztés]

  • 1976-ban Sopron Város Tanácsa Csatkai díjban, 1984-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület cikk-nívódíjban részesítette [23]
  • 1980-as évek eleje, Szocialista Kultúráért, a Kulturális Minisztériumtól.
  • 1987-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Közgyűlése Kuzsinszky Bálint Emlékérmet adományozott a soproni (scarbantiai) fórum helyének meghatározásáért, publikálásáért és az iparrégészeti kutatások szervezéséért.
  • 1992-ben Barkóczi-díj, Győr-Moson-Sopron Megye szakmai díja.
  • 1996-ban Sopron Kultúrájáért kitüntetés a Város Közgyűlésétől.
  • 2017-ben: Schönvisner István-díj. A Miniszterelnökség régészeti szakmai díja.
  • 2023-ban Sopron Megyei Jogú Város közgyűlése Pro Urbe Sopron díjat adományozott részére.[24]

Művei (válogatás)[25][szerkesztés]

  • 2019 Régészeti emlékek. In: Soproni Tájvédelmi Körzet : monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről. (Szerk. Kárpáti László). Budapest, Szaktudás könyvkiadó 2019, 247-265. (Könyvfejezet)
  • 2018 J. Gömöri – E. Melis – V. Kiss: A Cemetery of the Gáta–Wieselburg Culture at Nagycenk (Western Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69 (2018) 5–82.
  • 2017 Pergőfúrók lendkerekei az Egyházasfalu melletti korai középkori vasolvasztó telep helyén / Flywheels for pump drills on the site of an early medieval iron-smelting settlement near Egyházasfalu (Győr-Moson-Sopron County) In: Mesterségek és műhelyek a középkori és koraújkori Magyarországon. Tanulmányok Holl Imre emlékére. Crafts and workshps in Hungary Budapest, 2017, 255-268
  • 2016 J. Gömöri: "Albrecht JOCKENHÖVEL (Hrsg.), Mittelalterliche Eisengewinnung im Märkischen Sauerland. Archäometallurgische Untersuchungen zu den Anfängen der Hochofentechnologie in Europa (MBA 7, 2013)". A review in: GERMANIA, Jahrg. 94, (2016), 1-2 Halbband, 417 – 420. (Könyvismertetés)
  • 2016 A Tárkány helynevekről régészeti megközelítésben. An archaeological perspective on the Tárkány (tarkhan) toponyms. In: Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére. Főszerkesztő: Kovács László–Révész László. Budapest 2016, 439–460.
  • 2013 Gömöri János: Scarbantia maradványai a soproni Fő téren és körzetében. Régészeti kutatások 1971 és 2003 között. Die Überreste der römischen Scarbantia im Areal des Hauptplatzes zu Sopron (Ödenburg). Archäologische Forschungen zwischen 1971 und 2003. In: (Szentesi Edit - Mentényi Klára - Simon Anna ed.) Kő kövön / Stein auf Stein. Festschrift für Ferenc Dávid. Budapest 2013, 213 - 224.
  • 2012 „Archäologische Fundstellen am Südufer der Neusiedler Sees, bis 2012” (von J. Gömöri) und „Archäologie der Neusiedler Sees” (von H. Herdits). In: Monographische Studien über das Gebiet Neusiedler See und Hanság (Editors: J. Fally und L. Kárpáti), Budapest 2012, 272 – 293. (Könvfejezet)
  • 2012 The legacy of 9th century craftsmen in the Carpathian Basin. In: Szulovszky, János (szerk.) The History of Handicraft in Hungary. Budapest, Magyarország : Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2012) 180 p. pp. 15-22. , 8 p.
  • 2010 Gömöri János: Ein Grab der Osthallstattkultur mit Kultwagen aus Fertõendréd (Kom. Sopron, Ungarn). In: Nord-Süd, Ost-WestKontakte während der Eisenzeit in Europa. Akten der Internationalen Tagungen der AG Eisenzeit in Hamburg und Sopron 2002. (Herausgegeben von Erzsébet Jerem, Martin Schönfelder und Günther Wieland), Budapest 2010, 61-75.
  • 2007 A nyugati határvidék sáncvárairól, különös tekintettel Sopronra. Über die frühen Burgwälle des westlichen Grenzgebietes des mittelalterlichen Ungarns, mit besonderem Hinblick auf Sopron. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlésének előadásai. Korai várépítészet a Nyugat-Dunántúlon. Referate auf der 13. Wanderversammlung des Vereins Castrum Bene. Die frühe Burgarchitektur im vestlichen Transdanubien. Kőszeg 2007. május 11-13. Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője.31(2) (2007).187-216.
  • 2002 Castrum Supron. Sopron vára és környéke az Árpád-korban. Sopron 2002. Summary: Castrum Supron. The Castle of Sopron and its County in the Árpád-age (11th - 13th cent. A. D.) pp. 239 - 248. Zusammenfassung: Castrum Supron. Die Burg von Sopron (Ödenburg) in der Árpádenzeit. pp. 249 - 267. Sopron, Magyarország : Hillebrand Nyomda (2002) 288 p. (Könyv) ISBN 9632065212 (https://adt.arcanum.com/hu/view/ScarbantiaTarsasagKiadvanyai_04/?pg=0&layout=s
  • 2001 Adatok a hevesi vár kérdéséhez. In: Tanulmányok Hevesről (szerk.: Petercsák Tivadar és Szabó J. József). Heves 2001. 31-56.
  • 2000 Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannóniában. Magyarország iparrégészeti lelőhelykatasztere I. Vasművesség. The Archaeometallurgical Sites in Pannonia from the Avar and Early Árpád Pariod. Register of industrial archaeological sites in Hungary I. Ironworking. Sopron, Magyarország : Hillebrand Nyomda (2000) , 373 p. (Könyv) ISBN 9630055228 OSZK https://adt.arcanum.com/hu/view/MTAVEABIparregSor_04/?pg=0&layout=s
  • 1988 "Das Langobardische Fürstengrab" aus Veszkény. in: Die Völkerwanderungszeit im Karpatenbecken. Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums Nürnberg 1988. 105-119.
  • 2000 Az avar kori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében SOMOGYI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI (1973-2004) 14 pp. 163-218. , 56 p. (2000)
  • 1980 Frühmittelalterliche Eisenschmelzöfen von Tarjánpuszta und Nemeskér. ActaArchHung 32(1980) 317-343.
  • 1999 Gömöri, János (szerk.): Landscapes and Monuments along the Amber Road, International Symposium Sopron – Eisenstadt 15-18 th October , 1995; A Borostyánkő út tájai és emlékei. Sopron, Magyarország : Scarbantia Társaság (1999), 138 p. https://adt.arcanum.com/hu/view/ScarbantiaTarsasagKiadvanyai_03/?pg=0&layout=s ISBN 9630379074 OSZK
  • 1996 10. századi vasolvasztó műhely Somogyfajszon BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK-KOHÁSZAT 129 : 7-8 pp. 270-279. , 10 p. (1996)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://archeoindustrysites.com/sites/default/files/pdf/iparregeszeti-kutatasok-szervezese-a-soproni-liszt-ferenc-muzeumbol-mollay-karoly-prosszor-irasa.pdf
  2. ↑ https://forum.scarbantia.com/ https://www.academia.edu/31634067/G%C3%B6m%C3%B6ri_J%C3%A1nos_A_Scarbantia_R%C3%A9g%C3%A9szeti_Park_Sopron_The_Scarbantia_Archaeological_Park_in_Sopron_In_R%C3%A9g%C3%A9szeti_Parkok_Magyarorsz%C3%A1gon_Archaeological_Parks_in_Hungary_Tudom%C3%A1nyos_konferencia_%C3%A9s_bemutat%C3%B3_napok_Buda%C3%B6rs_2007_m%C3%A1jus_24_26_Szerk_Edited_by_Mester_Edit_Buda%C3%B6rs_2008_71_78/
  3. ↑ https://forum.scarbantia.com/ https://forum.scarbantia.com/
  4. ↑ https://rakoczimuzeum.hu/hu/
  5. ↑ Ma: https://sopronimuzeum.hu/.
  6. ↑ http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2003_2_3_gomori.pdf
  7. ↑ https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/25246
  8. ↑ https:/ https://adt.arcanum.com/hu/view/MTAVEABIparregSor_02/?pg=0&layout=s /
  9. ↑ http://www.ace.hu/iramto/IAT_1982_I-1.pdf
  10. ↑ https://www.regikonyvek.hu/szerzo/dr-remport-zoltan
  11. ↑ https://www.mozaikmuzeumtura.hu/oskoho%E2%80%93muzeum
  12. ↑ https://somogy.hu/eletrajzok/magyar-kalman-dr.html
  13. ↑ https://m.nyest.hu/hirek/a-szekely-iras-legkorabbi-emleke: Sándor Klára (2013. szeptember 25.)
  14. ↑ https://hu.wikipedia.org/wiki/Koh%C3%A1szati_M%C3%BAzeum
  15. ↑ http://www.bucavasgyuro.net/data/esemenyek/2010_Ujmassa.jpg
  16. ↑ https://www.academia.edu/12075358/Communication_44_1989, p. 675-677
  17. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MTAVEABIparregSor_04/?pg=0&layout=s
  18. ↑ https://independent.academia.edu/CPSA
  19. ↑ https://www.academia.edu/28812607/Radom%C3%ADr_Pleiner_1929_2015_A_celebration_of_his_life_and_work, p. 10-11: R. Pleiner in Hungary
  20. ↑ https://www.scarbantia.com/
  21. ↑ https://tab.mta.hu/veszpremi-teruleti-bizottsag
  22. ↑ https://hu.wikipedia.org/wiki/Soproni_Szemle
  23. ↑ https://archeoindustrysites.com/sites/default/files/pdf/szakony-bekasto-vaskohaszat-regeszeti-hirek-az-orszagos-banyaszati-es-kohaszati-egyesulet.pdf.
  24. ↑ https:/https://www.facebook.com/photo/?fbid=853457180121254&set=a.481360847330891&locale=hu_HU/
  25. ↑ https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10009765

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gömöri_János&oldid=27028347”