Friedrich Loránd
| Friedrich Loránd | |
| Született | Friedrich Loránd Jakab Lajos 1891. április 23.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1947. december 25. (56 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Glück Marianna (h. 1919–?)[2] |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Svédország |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Loránd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Loránd, keresztneve Lóránd formában is előfordul[3] (Budapest, 1891. április 23.[4] – Stockholm, 1947.[5] december 25.)[3] magyar építészmérnök, műegyetemi tanár, műszaki szakíró.
Élete[szerkesztés]
Budapesten született, édesapja a soproni születésű Friedrich Kálmán Lajos, az Osztrák–Magyar Bank főtisztviselője, édesanyja Müller Emília Friderika volt. Alapfokú tanulmányait a budai Evangélikus Általános Iskolában végezte, ezt követően a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább. Érettségit azonban nem itt, hanem az Eötvös József Reáliskolában (ma: Eötvös József Gimnázium) tett.[3]
1910-től a budapesti műegyetemen tanult,[3] és 1914-ben[3] (más források szerint 1918-ban)[6] itt kapott oklevelet. Kisebb gyakorlati tevékenység után 1920-tól tanársegédként, 1925-től adjunktusként dolgozott az egyetem újkori építészeti tanszékén. 1942-től az összevont ókori és újkori építészeti tanszéken tanított.
1946-ban gyógykezelés céljából Stockholmba utazott, de még abban az évben elhunyt alig 56 éves korában.[6] 1948. január 2-án temették el Svédországban.[3]
Elsősorban lakóépületeket, iskolákat tervezett az 1920-as, 1930-as években, elsősorban mértéktartó eklektikus stílusban. Számos tervét nem tudta kivitelezni.[6] Több építészeti szakcikket jelentetett meg.
Ismert épületei[szerkesztés]
Marótzy Katalin kutatásai alapján:
- 1925. Rákosliget, világháborús hősök emlékműve
- 1925. Eger, jegyzői internátus
- 1926. Budapest, Budaörsi úti kislakásos bérház-csoport C, E pavilon
- 1926–28. Marosvásárhely, szanatórium (Hültl Dezsővel)
- 1927. Budapest, Szaszovszky-villa
- 1927. Győr, városi bérház
- 1927. Szombathely, téli gazdasági iskola
- 1927. Budapest, Rákóczi emléktábla
- 1927. Budapest, Árpád-kilátó
- 1928. Szekszárd, evangélikus templom és lelkészlak
- 1933-1935. Budapest, óbudai evangélikus templom
- 1935. Budapest, óbudai paplak
- 1935. Budapest, Váci u. 76. átalakítás
- 1937. Budapest, József főherceg villája
- 1937 előtt Surány, Surányi Fürdő Egyesület kultúrház
- 1938. Budapest, kerítés Dunkel Károlyné villájához
- 1939. Budapest, Puskin utca 12 átalakítás
- 1943 előtt: Budapest, Növénykísérleti telep
- 1946. Budapest, Budavári evangélikus templom helyreállítás Bretz Gyulával
Tervben maradt alkotásai[szerkesztés]
- 1913. Központi járásbíróság bírói szobáinak bútorzata pályázat
- 1921. Miskolc városszabályozási tervpályázat
- 1925. MMÉE nagypályázat prímási palota
- 1925. állami bérlakás pályázat
- 1925 körül Rákosliget iskola
- 1925–26. Deák téri evangélikus templom felmérési és felújítási terve
- 1927. Gazdasági iskolák tervpályázat
- 1928. Budapest, Maglódi úti szeretetotthon tervpályázat
- 1928. Aszód, evangélikus gimnázium tervpályázat
- 1930. Budapest, Erzsébet sugárút tervpályázata
- 1930. Nagykanizsa, elemi iskola
- 1930. MMÉE nagypályázat vendéglő
- 1930. erdei menedékházak
- 1930. Budapest, Vigadó tér rendezése
- 1930. Balatoni szállodák
- 1931. Budapest, Gellért hegy rendezési tervpályázata
- 1933. Barátfürdő étterem tervpályázat
- 1933. Budapest, Tabán rendezése tervpályázat Schömer Ferenccel
- 1936. Dobogókő, szálló
- 1936. Budapest, angyalföldi evangélikus templom tervpályázat
- 1937. Budapest, óbudai hídfeljáró pályázat
- 1940. Budapest, protestáns helyőrségi templom tervpályázat
- 1941. Budapest, budavári Horthy Miklós bástyasétány tervpályázata
- 1943. Gödöllő, a kastély műemléki felújítása
Írásai[szerkesztés]
- Baraképítkezések. Építő Ipar – Építő Művészet (1920) 10–11., 23., 30–31.
- Szálloda és idegenforgalom. Városok Lapja (1927) 175–176.
- A villaépítkezés fejlődése. Röttig–Romwalter, Sopron 1939.
- A templomi karzatokról. Keresztyén Igazság (1940) 213–215.
- A magyar evangélikus templom fejlődése az újkorban. In: Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos – Gyimessy Károly. Athenaeum, Budapest 1944. 169–192.
- Monumentális építészet az újklasszicizmusban. A Mérnöki Tovább-képző Intézet Kiadványai. É.27. füzet. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest 1944.
Képtár[szerkesztés]
-
Világháborús hősök emlékműve, Rákosliget -
Szekszárdi evangélikus templom -
Árpád-kilátó -
Óbudai Evangélikus Templom (archív felvétel) -
Óbudai Evangélikus Templom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 788/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ a b c d e f http://real.mtak.hu/128397/1/article-p271.pdf
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Deák téri német evangélikus keresztelési akv. 143/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon 1946-os adata helytelen.
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon, i. m.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Marótzy Katalin: Friedrich Loránd építész (1891–1947)
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Major Máté: Friedrich Loránd In: ÉKME Évkönyv 1955–1956.
