Friedrich Gustav Arvelius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Gustav Arvelius
Született1753. február 16.[1][2]
Tallinn[3]
Elhunyt1806. július 25. (53 évesen)[1][2]
Tallinn[4]
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
IskoláiTallinn Cathedral School
Sablon • Wikidata • Segítség

Friedrich Gustav Arvelius (Reval, ma Tallinn, Észtország, 1753. február 16. - Reval, 1806. július 15.) balti német-észt író.

Élete[szerkesztés]

Apja Friedrich Immanuel Arvelius evangélikus lelkész, anyja Augusta Johanna Friesell volt. 16 éves koráig Viru-Nigulában tanult, 1769 és 1771 közt a revali székesegyházi iskola hallgatója volt. 1771 és 1775 között teológiát, filológiát és más tárgyakat tanult a Lipcsei Egyetemen, ezután visszatért Észtországba. Az észak-észtországi Virumaa-ban, Kalviban és Kiiklában volt tanár Friedrich von Rosen báró szolgálatában.1790-től a tallinni gimnáziumban a teológia professzora volt. Latin nyelvet, földrajzot és történelmet tanított, valamint többször betöltötte az iskola rektori posztját is. 1803-ban udvari tanácsossá nevezték ki.

Két pedagógiai-felvilágosító munkát írt, e művek tették híressé: Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat[5] (első kötet: 1782; második kötet: 1787) és a Ramma Josepi Hädda- ja Abbi-Ramat[6] (1790). Az előbbi nagyrészt észt nyelvre fordított népszerű olvasmányokat tartalmazott, ezek egy része Friedrich Eberhard von Rochow (1734-1802) Der Kinderfreund (első kötet: 1776; második kötet: 1779) vett át, néhányat pedig saját maga írt. 1790-ben jelent meg az Arvelius által írt Ramma Josepi Ello, Öppetussed ja Könned[7] című történet. Ramma Josep karakterében Arvelius egy értelmes, felvilágosult észtet mutat be moralizáló hangnemben, aki megpróbál megszabadulni a kor vidéki lakosságát jellemző általános iskolázatlanságtól. Az Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat második kötetében jelent meg Rudolph Zacharias Becker (1752-1822) Noth- und Hülfsbüchlein für Bauersleute című munkájának észt fordítása, amelyet Arvelius az észt szükségletekhez igazítva számos tanáccsal bővített. A didaktikus felfogású kötet a Tallinner Amateurtheaters (Tallinni Amatőrszínház) támogatásával tízezer példányban jelent meg részben ingyenesen terjesztették a szegények közt.

Arvelius kezdettől fogva szorosan kötődött az észt amatőr színházhoz. Kiiklában töltött ideje alatt támogatta a helyi színházi előadásokat, és kapcsolatba került a Tallinni Amatőrszínház igazgatójával, August von Kotzebue-val. 1776-ban egy rövid, vázlatos munkát adott ki a színház történetéről és tevékenységéről Skizze einer Geschichte des Revalschen Liebhaber-Theater címen. Kotzebue számára feltehetőleg néhány észt nyelvű részt írt annak darabjaihoz. 1794-ben megpróbált egy észt nyelvű darabot színre vinni, de nem járt sikerrel. Testvére, Martin Heinrich Arvelius (1760-1799) szintén a színházban tevékenykedett. Friedrich Gustav Arvelius három drámát írt németül: Elisa (Riga, 1777), Lydia és a Der Neujahrstag (mindkettő: Lipcse, 1779). Észt nyelvű darabja, a Ramma Josepi Jubilei (1774) kiadatlan maradt. Munkássága alapján a Sturm und Drang követője volt. Német nyelven írt verseket, ezeket Sembard álnév alatt a Monatsschrift für Geist und Herz és a Ehstländischen poetischen Blumenlese folyóiratokban közölte.

1792-ben jelentette meg Über die Kultur der esthnischen Sprache című munkáját, amelyben az észt anyanyelvi használatát propagálta, s szorgalmazta az észt kulturális nyelvvé való továbbfejlesztését. 1787-ben adta ki a felvilágosodásról szóló munkáját Gedanken über unsere neuesten Aufklärer und Toleranz-Prediger címen.

Válogatott munkái[szerkesztés]

  • Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat. Söbbra polest, meie maa-laste heaks, ja nendele röömsaks ajawiiteks koggutud ja kokko pandud, kes aeglaste öppiwad luggema. Tallinas trükkitud Lindworsse kirjadega, 1782
  • Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat. Söbbra polest, meie maa-laste heaks, ja nendele röömsaks ajawiiteks koggutud ja kokko pandud, kes aegsaste öppiwad luggema. Teine Jaggo. - Tallinas trükkitud Iwerseni ja Wehmeri kirjadega, 1787
  • Ramma Josepi Hädda- ja Abbi-Ramat. Ehk maggusad ja tullusad juttud ja öppetused, kuida ma-rahwas woib röömsaste ellada, ausal wisil rikkaks sada, ja isse ennesele ja mu rahwale monnesugguses häddas ja wiletsusses abbi tehha. Trükkitud Iwerseni ja Wemeri kirjadega, 1790
  • Über die Kultur der estnischen Sprache. Eine Einladungs-Schrift zur Feier des hohen Nahmens-Festes Ihro Käiserlichen Majestät Catharina Alexiewna Selbstherscherinn von ganz Russland. Reval am 23sten November 1792

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. ↑ a b Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. ↑ "Ein schönes Geschichts- und Lehrbuch"
  6. ↑ "Joseps Not- und Hilfsbuch"
  7. ↑ "Leben, Lehren und Reden des lahmen Joseps"

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Gustav Arvelius című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Adatlapja a BBLD – Baltisches biografisches Lexikon digital oldalon
  • Életrajza Digitale Textsammlung älterer Literatur Estlands oldalon
  • Hasselblatt, Cornelius: Geschichte der estnischen Literatur. Berlin, New York 2006, 155. oldal
  • Vinkel, Aarne: Friedrich Gustav Arvelius 18. sajandi kirjanikuna. Paar sammukest eesti kirjanduse ja rahvaluule uurimise teed. Uurimusi ja materjale I. Tallinn 1958
  • Webermann, Otto Alexander: Fr. Gustav Arvelius als Sprachtheoretiker. megjelent: Congressus secundus internationalis fenno-ugristarum. Helsinki 23.–28. VIII. 1965. Pars I. Helsinki 1968
  • Webermann, Otto Alexander: Studien zur volkstümlichen Aufklärung in Estland. Friedrich Gustav Arvelius (1753-1806). megjelent: Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Philologisch – Historische Klasse: Folge 3; Nr. 110. Bearbeitet und herausgegeben von Johann Dietrich von Pezold. Göttingen 1978
  • Carola L. Gottzmann, Petra Hörner: Lexikon der deutschsprachigen Literatur des Baltikums und St. Petersburgs. De Gruyter, Berlin 2007, ISBN 978-3-11-019338-1, 154. oldal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Friedrich_Gustav_Arvelius&oldid=24687050”