Francia paradoxon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A francia paradoxon lényege, hogy a sok zsiradékot tartalmazó francia étrend – főként magas sajt-, vaj- és állatizsiradék-fogyasztás – ellenére a szív- és érrendszeri megbetegedések száma Franciaországban alacsonyabb, mint más, átlagosan kevesebb zsírt fogyasztó országokban.

Az Egyesült Államokban 1991-ben a 60 Minutes című televíziós műsor a paradoxon feloldását a franciák által nagyobb mennyiségben fogyasztott vörösbor egészségre gyakorolt jótékony hatásában jelölte meg. Az Egyesült Államok bortermelői a szesztilalom 1933-as feloldása óta próbálták az ország társadalmát a borfogyasztásra nevelni, sikertelenül. A milliók által látott tévéműsor azonban egyetlen év alatt megnégyszerezte az amerikaiak borfogyasztását. A műsorban emlegetett merlot bora hamarosan igazi „branddé” vált, a fokozódó igény kielégítésére – elsősorban Kaliforniában – óriási területeken telepítették a szőlőfajtát.[1] Ennek köszönhetően pár év leforgása alatt a merlot a világ legnépszerűbb, legnagyobb területen telepített szőlőfajtája lett, megelőzve az addig egyeduralkodó cabernet sauvignon telepítéseket.

A vörösborok mérsékelt fogyasztása valóban jó hatást gyakorol az egészségre. Kutatások bebizonyították, hogy a nagy testű, mély színű vörösborok az antioxidáns anyagok leggazdagabb forrásai, a bennük található rezveratrol csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Grapes & Wine / Oz Clarke & Margaret Rand. Sterling Publishing Co., New York / London, 2010. 127 p. ISBN 978-1-4027-7730-1