Franc Miklošič
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Franc Miklošič | |
.jpg) | |
| Született | 1813. november 20.[1][2][3][4][5] Radomerščak[6][5] |
| Elhunyt | 1891. március 7. (77 évesen)[1][2][7][3][4] Bécs[8][6][5] |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | osztrák birodalmi gyűlés tagja |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franc Miklošič témájú médiaállományokat. | |
Franc Miklošič régebbi alakban Fran Miklošič (a korabeli magyar nyelvű forrásokban általában Franz Miklosich alakban szerepel) (Pichelberg, 1813. november 28. – Bécs, 1891. március 7.) szlovén filológus, a szláv tanulmányok nyelvész professzora.
Életrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Franc Miklošič Radomerščakban született, közel az Alsó-stájerországi Ljutomer városhoz az akkori Osztrák Császárság területén. Szülőfaluja csupán tíz kilométerre helyezkedik el az ezeréves Magyarország határától. Szülei Jurij Miklošič és Marija Zobovič szőlőművesek voltak.
A gimnázium befejezése után, a Grazi Egyetem hallgatója volt, itt 1838-ban doktorált filozófiából. A doktori fokozat megszerzése után egy ideig professzorként tanított grazi egyetemen, majd a bécsi egyetemen tanult jogot, ahol 1840-ben szerezte meg a jogi képesítést. Tanulmányai alatt nagy hatással volt rá Jernej Kopitar munkássága, ezért a jogi pályával felhagyott, hátralévő életét a szlavisztikának szentelte. 1844 és 1862 között a bécsi császári könyvtárban dolgozott. 1844-ben jelent meg Franz Bopp Összehasonlító nyelvtan c. könyvről írt recenziója, amellyel felhívta magára a bécsi akadémikusok figyelmét. Publikációja egy hosszú út kezdete volt, amely forradalmi változást hozott a szláv nyelvek tanulmányában.
1849-ben a bécsi egyetem által alapított Szláv Tanszék professzora, majd dékánja lett. 1854-1855 között a bécsi egyetem lektora. Mindemellett tagja volt a bécsi Akadémiának, illetve a francia Akadémiának, az Académie des inscriptions et belles-lettres-nek.
1848-ban, a népek tavaszán Miklošič aktív résztvevőként tevékenykedett a szlovén nemzeti mozgalomban. Ő volt az elnöke a Grazban és Bécsben tanuló diákok által alapított Slovenija nevű politikai társulásnak. Matija Majarral és Lovra Tomannal közösen dolgozták ki, és írták meg azt az alaposan kidolgozott politikai követelést a Zedinjena Slovenija (Egyesült Szlovén Királyság) megalakulása érdekében.
A forradalmi kudarc után Miklošič ismét a tudomány felé fordult, és felhagyott a politizálással.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lexicon linguae slovenicae veteris dialecti (slovnica starega narečja slovanskega jezika)
- Lexicon Palaeoslovenico-graeco-latinum (staroslovansko-grško-latinski slovar)
- Vergleichende Grammatik der slavischen Sprachen (primerjalna slovnica slovanskih jezikov)
- Vergleichende Formenlehre der slavischen Sprachen (primerjalna morfologija slovanskih jezikov)
- Monumenta Serbica Spectantia Historiam Serbiae, Bosniae, Ragusii (srbski spomeniki, zgodovinski izsledki o Srbiji, Bosni in Dubrovniku)
- Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen (etimološki slovar slovanskih jezikov)
- Über die Mundarten und Wanderungen der Zigeuner Europas (o narečjih in selitvah evropskih Romov)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 24.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
- 1 2 Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
- 1 2 3 "Slovenska biografija" (szlovén nyelven). Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts.
- 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Миклошич Франц, 2015. szeptember 28.
- ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Asbóth Oszkár. A szláv szók a magyar nyelvben. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1893
