Fran Folnegović
| Fran Folnegović | |
| Született | 1848. február 17.[1][2][3] Zágráb |
| Elhunyt | 1903. július 18. (55 évesen)[1][2][3] Zágráb |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Classical Gymnasium in Zagreb (–1866) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fran Folnegović (Slanovec, 1848. február 17. – Zágráb, 1903. július 18.) horvát politikus a Horvát-Szlavón Királyság Országgyűlésének a tagja volt, akit a Jogok Pártja képviseletében többször választottak meg. Folnegović a párt egyik legjelentősebb tagja lett. A Josip Frankkal való konfliktusa a párt széteséséhez vezetett. Folnegović a Független Néppárttal való együttműködést vagy egyesülést és Horvátország Ausztria-Magyarországon belüli pozíciójának megerősítését szorgalmazta.
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
Fran Folnegović a Zágráb melletti Podsljeme környéki faluban, Slanovecben született. (Ma Slanovec Zágráb Gornja Dubrava nevű városrészéhez tartozik) Zágrábban, Budapesten és Grazban tanult jogot, mielőtt 1870-ben kinevezték segédjegyzőnek, egy évvel később pedig a zágrábi bíróságra írnoknak. Rossz egészségi állapota miatt Folnegović 1875-ben ugyanabba, de kevésbé megerőltető pozícióba került a szamobori bírósághoz. Josip Juraj Strossmayer diakovári püspökkel való jó kapcsolatát kihasználva 1882-ben, Šenoa halála után August Šenoa utódja lett a Vijenac folyóirat szerkesztői székében.[4]
A Jogok Pártjában[szerkesztés]
Folnegovićot először 1875-ben választották meg a Szábor képviselőjévé. A Jogok Pártja jelöltjeként Szeszvete körzetében indult, és támogatta őt a pártalapító Ante Starčević is. A választásokat követően Folnegović a Jogok Pártjának egyetlen képviselője volt a parlamentben.[5] 1878-ban, 1881-ben és 1884-ben a zenggi választókerületben, 1889-ben a Károlyváros melletti svarčai választókerületben, 1892-ben pedig Sziszekben választották újra.[4] 1878-ban Folnegović győzte meg a pártalapítót, hogy hét év kihagyás után térjen vissza a politikához és a Jogok Pártjának élére. Ante Starčević ugyanis 1871-ben, a Eugen Kvaternik által vezetett rakovicai felkelés kudarca után nyugdíjba vonult.[6]
A Jogok Pártjának szétesése[szerkesztés]
Az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején a pártban Folnegović és Josip Frank körül frakciók alakultak ki. Néhány prominens pártfigura, mint a Jogpárt képviselőcsoportjának vezetője Juraj Rukavina Vidovgradski és a pártvezér unokaöccse David Starčević nyíltan kritizálta mind Folnegovićot, mind pedig Frankot, hogy politikai céljaik elérésére különféle kompromisszumokat kötöttek és ezzel eltérnek a független horvát állam gondolatától. Pontosabban mindkettejüket azzal vádolták, hogy számukra az Ausztria-Magyarországon belüli részleges horvát államiság is elfogadható politikai cél lenne.[7] Ez eltért Ante Starčevićnek a rakovicai felkelés előtti politikai elképzeléseitől.[4] A Jogok Pártja és a Független Néppárt esetleges egyesüléséről szóló sikertelen tárgyalások során 1894-ben a közös politikai programban Folnegović és Frank véleménye jelentősen eltért. Folnegović támogatta az egyesülés gondolatát, és politikai célként elfogadta a jugoszlávizmus egyes elemeit, míg Frank teljesen elutasította a jugoszlávizmust, és csak akkor helyeselte volna az egyesülést, ha a Jogok Pártjának vezetése uralta volna az új pártot.[8] A két frakció közötti konfliktusban gyakran Ante Trumbić, mint a Jogok Pártja dalmát tagozatának prominens tagja közvetített.[9]
1895-ben a Jogok Pártja a Központi Bizottságot nevezte ki vezető testületnek, melynek Ante Starčević volt az elnöke, de betegsége és a napi munkából való távolmaradása miatt Folnegović megválasztott alelnökként irányította a pártot. Folnegović emellett gondoskodott arról, hogy ellenfeleit, Mile Starčevićet Eugen Kumičićet és Josip Frankot kihagyják a bizottságból, vagy a bizottság alacsonyabb beosztású posztjaira nevezzék ki őket. Ugyanakkor segítette Trumbićot és Frano Supilót, akik támogatták politikai nézeteit, hogy a bizottság teljes jogú tagjai legyenek. Frank továbbra is Folnegović fő ellenfele maradt, aki a Központi Bizottságot a Jogok Pártja árulási eszközeként vádolta meg,[10][11] és a Folnegović elleni vádakhoz támogatást kapott Ante Starčevićtől is.[12]
A párton belüli széthúzás eredményeképpen létrejött a frankista frakció (frankovci) és a haza frakció (domovinaši),[13] A megosztotta a pártot Folnegović beszéde is, amelyben elhatárolta a pártot az erőszaktól, melyet zágrábi diákok I. Ferenc József 1895-ös zágrábi látogatása alkalmából követtek el. Ráadásul érintettek közül ketten Frank fiai, Vladimir és Ivo voltak.[14] Folnegović kilépett a Központi Bizottságból és a Száborból,[4] míg Frank, a Jogok Pártja őt támogató korábbi tagjaival és Ante Starčević támogatásával, megalakította a Tiszta Jogok Pártját.[15] 1897-ben a haza frakció (átkeresztelve a Horvát Jogok Pártjára) ellenzéki koalíciót kötött a Független Néppárttal,[15] és Folnegović, hogy támogassa a koalíciót visszatért a politikába.[4]
Zágrábban halt meg 1903. július 18-án,[4] és a Mirogoj temetőben helyezték örök nyugalomra.[16]
Emlékezete[szerkesztés]
A zágrábi Peščenica – Žitnjak negyedet róla nevezték el Folnegovićevónak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b c d e f Gross 1998.
- ↑ Trutanić 2021, 183. o.
- ↑ Veselinović 2018, 592. o.
- ↑ Veselinović 2018, 593–594. o.
- ↑ Veselinović 2018, 596. o.
- ↑ Trutanić 2021, 180. o.
- ↑ Trutanić 2021, 195. o.
- ↑ Šetić 2014, 238. o.
- ↑ Trutanić 2021, 193. o.
- ↑ Trutanić 2021, 203. o.
- ↑ Veselinović 2018, 597. o.
- ↑ a b Veselinović 2018, 598. o.
- ↑ GGZ.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fran Folnegović című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Gross, Mirjana: Folnegović, Fran (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon. Miroslav Krleža Institute of Lexicography, 1998. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
- Šetić, Nevio (2014). „Odnos istarskih pravaša prema raskolu u Stranci prava Banske Hrvatske 1895.” (horvát nyelven). Tabula: časopis Filozofskog fakulteta, Sveučilište Jurja Dobrile u Puli, Pula (12), 233–244. o, Kiadó: Juraj Dobrila University of Pula. DOI:10.32728/tab.12.2014.20. ISSN 1331-7830.
- Trutanić, Jure (2021). „David Starčević u raskolu Stranke prava 1895.” (horvát nyelven). Radovi Zavoda za hrvatsku povijest Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu, Zagreb 53 (2), 179–204. o, Kiadó: Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Zagreb. DOI:10.17234/RadoviZHP.53.21. ISSN 0353-295X.
- Veselinović, Velimir (2018). „Pregled razvoja pravaške ideologije i politike” (horvát nyelven). Časopis za suvremenu povijest, Zagreb 50 (3), 583–620. o, Kiadó: Croatian Institute of History. DOI:10.22586/csp.v50i3.105. ISSN 0590-9597.
- Vremeplov: srpanj (horvát nyelven). Gradska groblja Zagreb. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
