Forrai Elemér
| Forrai Elemér | |
| Született | 1895. január 31.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1963. december 7. (68 évesen)[1] London |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Bernauer Klára (h. 1928–1963) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1919, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Forrai Elemér (Budapest, 1895. január 31.[2] – London, 1963. december 7.)[3] orvos, belgyógyász.
Élete[szerkesztés]
Forrai (Friedmann) Dávid (1863–1918) könyvelő és Weinberger Irma gyermekeként született. A Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Orvosi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1919-ben nyerte el oklevelét. Időközben mint tartalékos hadnagy szolgált az első világháborúban. Három évig Krompecher Ödön mellett dolgozott a II. számú Kórbonctani Intézetben, s közben az egyetemen vegyészi oklevelet is szerzett. A későbbiekben öt évet töltött el Korányi Sándor klinikáján. Külföldi tanulmányútja alatt több hónapot töltött el Párizsban Chauffard, Vidal és Rammond intézeteiben, majd 1924-ben és 1925-ben Londonban Sir Arthur Hurst tanítványa volt. 1938-ban kivándorolt Angliába, ahol elnyerte orvosi oklevének nosztrifikálását és az Edinburgh-i Egyetemen megkapta az L. R. C. P. tudományos minősítést is. Az egészségügyi szervek felfigyeltek rá, s csakhamar mint a „Penicillin-staff” munkatársa működött. 1944-től az Inverness-i kórház osztályvezető főorvosaként dolgozott. Biokémiával foglalkozott, rendszeresen tanulmányozta a foszforforgalmat, a bilirubin fizikai kémiáját.
Felesége Bernauer Klára vegyész volt, Bernauer Izidor és Kohen Irén lánya, akit 1928. május 3-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[4] Öt nappal később a Dohány utcai zsinagógában is megesküdtek.[5] Két fiuk született.
Főbb művei[szerkesztés]
- Glycerophosphatase in menschlichen Organen (Biochemische Zeitschrift, 1923)
- Differezierung menschlicher Phosphataden (Biochemische Zeitschrift, 1923)
- Insulin alkalmazása diabetesen kívül (Budapest, 1929)
- Hasi megbetegedések influenzás alapon (Budapest, 1933)
- A gyomor-, epehólyag és appendix együttes megbetegedései (Budapest, 1934)
- Keringési zavarok diabetes betegeknél (Debrecen, 1937)
- Inter-relation of Abdominal Diseases (London, 1941)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Forrai Elemér, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04622.htm
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 289/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ „Elhunyt Forrai Elemér”, Magyar Nemzet, 1963. december 20., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 509/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ „Házasság”, Pesti Napló, 1928. május 6., 17. oldal (Hozzáférés: 2021. február 16.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Regöly-Mérei Gyula: Forrai Elemér (1966. január 2.) Orvosi Hetilap, 107. évfolyam, 1. szám, 31–32. o.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
