Folyami vakság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Folyami vakság
Onchocerca volvulus emerging from a black fly.jpg

Főbb tünetek
Adatbázisok
DiseasesDB9218
eMedicine med/1667  oph/709
MeSH ID D009855
A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami vakság témájú médiaállományokat.

Az Onchocerciasis, amely folyami vakság néven is ismert, az Onchocerca volvulus parazita féreg által okozott betegség.[1] Tünetei erős viszketés, a bőr feldudorodása, és gyengénlátás.[1] A vakság második leggyakoribb fertőzés miatti oka a kötőhártya-gyulladás után.[2] Afrika és Amerika trópusi területein fordul elő.

Elterjedése[szerkesztés]

Megközelítőleg 17 - 25 millió ember fertőzött folyami vaksággal, akik közül kb. 0,8 millió ember valamilyen fokon elvesztette a látását.[3][4] A legtöbb fertőzés Fekete-Afrika területén történik, de jelentettek fertőzéseket Jemen valamint Közép- és Dél-Amerika területéről is.[1]

Kórokozója[szerkesztés]

Az Onchocerca volvulus életciklusa

A parazita férget a simulium nembe tartozó fekete légy (S. damnosum és S. neavei Afrikában, S. metallicum Közép-Amerikában, S. ochraceum Közép- és Dél-Amerikában) csípése terjeszti.[1] Rendszerint a fertőzéshez sok csípésre van szükség.[3] Ezek a legyek folyók közelében élnek, innen a betegség neve.[2] Ezután a férgek lárvákat hoznak létre, amelyek a bőrbe hatolnak.[1] A férgek teljes kifejlődéséhez tíz hónap szükséges. Itt fertőzik meg a következő fekete legyet, amely megcsípi a személyt.[1] A férgek élettartama akár 17 év is lehet. A dudorokban élnek.

Felismerése[szerkesztés]

Diagnózist sokféle módon lehet készíteni, többek között: a bőrbiopsziát fiziológiás oldatba téve és megvárva, hogy a lárva kikeljen, a szemben lárvát keresve és a bőr alatti dudorokban kifejlett férgeket keresve.[5]

Megelőzése és kezelése[szerkesztés]

A betegség ellen nincs védőoltás.[1] Megelőzni a légycsípés elkerülésével lehet.[6] Ez történhet rovarriasztóval vagy alkalmas ruházattal.[6] Másik erőfeszítés a légypopuláció csökkentése rovarirtókkal.[1] Erőfeszítések a betegség megszüntetésére egész embercsoportok évente kétszeri kezelésével a világ több részén történnek.[1] A megfertőzöttek Ivermectin gyógykezelést kapnak hat-tizenkét havonta.[1][7] Ez a kezelés a lárvát megöli, de a felnőtt férget nem.[4] A doxiciklin gyógykezelés, amely megöli a wolbachia nevű endoszimbionta baktériumot, úgy tűnik, hogy gyengíti a férgeket, ez néhány páciensnél ajánlott.[4] A doxyciclines kezeléssel a nőstény férgek hat hét alatt terméketlenné tehetők.[8] A bőr alatti csomók eltávolítása sebészeti úton szintén elképzelhető.[7] A felnőtt férgek ellen Suramint használnak, ami az 1916-ban szintetizált Germanin hatóanyaga. Ez volt az álomkór elleni első hatóanyag.

Története[szerkesztés]

1915-ben Rodolfo Robles hozta kapcsolatba először a férget a szembetegséggel.[9] Az Egészségügyi Világszervezet az elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolja.[10]

Az 1970-es évek elején a betegség terjedni kezdett, különösen Burkina Fasóban. A súlyos egészségügyi következmények mellett gazdasági károkat is okozott, mivel az emberek elmenekültek a termékeny folyóvölgyekből a betegség elől, így csökkent az élelmiszer-termelés, ami éhínséget okozott. A WHO 1974-ben programot indított a betegség ellen. Először csak Benin, Burkina Faso, Ghána, Elefántcsontpart, Mali, Niger és Togo vett benne részt, majd 1984-ben csatlakozott Guinea, Guinea-Bissau, Szenegál és Sierra Leone is.[11]

Sokáig nem volt ismert specifikus gyógyszer. A programban dietilkarbamazint használtak, aminek erősek voltak a mellékhatásai, például csalánkiütés, alacsony vérnyomás tachikardiával, és ödéma. A program része volt a legyek irtása is, és a folyóvölgyek újratelepítése is.[11] 1988-tól új gyógyszereket kezdtek használni, a Mectizant és az ivermectin hatóanyagot. 1995-től a program új nevet kapott (African Programme for Onchocerciasis Control APOC), és most már 24 országban folytatták. 2012-ig több, mint 100 millió embert kezeltek, és a veszélyeztetett területek 95%-át lefedték.[12]

1992-ben az amerikai program is elindult, 2011-ben hat országban (Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guatemala, Mexikó, Venezuela) 13 területet vontak be.[13] Több országból sikerült eltüntetni a betegséget (Kolumbia 2013, Ecuador 2014, Mexikó 2015). 2015 őszén jelentették, hogy már csak Brazília és Venezuela határán fordul elő Dél-Amerikában.[14][15]

2015-ben William C. Campbell és Satoshi Ōmura kapta az orvosi Nobel-díj egyik felét az Avermectin felfedezéséért, ami egy fontos szer a fonalférgek ellen, és a folyami vakság legyőzésének fontos eszköze[16]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j Onchocerciasis Fact sheet N°374. World Health Oragnization, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  2. a b Onchocerciasis (also known as River Blindness). Parasites. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  3. a b Parasites – Onchocerciasis (also known as River Blindness) Epidemiology & Risk Factors. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  4. a b c Brunette, Gary W.. CDC Health Information for International Travel 2012 : The Yellow Book. Oxford University Press, 258. o. (2011). ISBN 9780199830367 
  5. Onchocerciasis (also known as River Blindness) Diagnosis. Parasites. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  6. a b Onchocerciasis (also known as River Blindness) Prevention & Control. Parasites. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  7. a b Murray, Patrick. Medical microbiology, 7th, Philadelphia: Elsevier Saunders, 792. o. (2013). ISBN 9780323086929 
  8. Doxycyclin zur Chemotherapie der Filariosen: Elimination von Wolbachien, essenziellen bakteriellen Endosymbionten in den Würmern
  9. 9. Filariasis, Medical entomology, Revised, Dordrecht: Kluwer Academic, 301. o. (2004). ISBN 9781402017940 
  10. Reddy M, Gill SS, Kalkar SR, Wu W, Anderson PJ, Rochon PA (2007. október 1.). „Oral drug therapy for multiple neglected tropical diseases: a systematic review”. JAMA 298 (16), 1911–24. o. DOI:10.1001/jama.298.16.1911. PMID 17954542.  
  11. a b Ellen de Nesnera: River blindness battle: A success story. In: Africa Report. Jhg. 31 Nr. 1, Januar/Februar 1986, S. 31.
  12. African Programme for Onchocerciasis Control (APOC). WHO. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  13. Ken Gustavsen, Adrian Hopkins, Mauricio Sauerbrey: Onchocerciasis in the Americas: from arrival to (near) elimination. In: Parasites & Vectors. 4, 2011, S. 205, doi:10.1186/1756-3305-4-205.
  14. Brazil and Venezuela border is the last place in the Americas with river blindness. Outbreak News Today. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  15. Onchocerciasis Elimination Program for the Americas (OEPA). World Health Organization. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  16. Jan Andersson, Hans Forssberg, Juleen R. Zierath: Avermectin and Artemisinin - Revolutionary Therapies against Parasitic Diseases. The Nobel Assembly at Karolinska Institutet, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2015. október 5.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Onchozerkose című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.