Foltostüskés unikornishal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Foltostüskés unikornishal
Jól látszanak a „szarván” a sávozások
Jól látszanak a „szarván” a sávozások
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Euteleostei)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Acanthuroidei
Család: Doktorhalfélék (Acanthuridae)
Nem: Naso
Lacepède, 1801
Faj: N. brevirostris
Tudományos név
Naso brevirostris
(Cuvier, 1829)
Szinonimák
  • Cyphomycter coryphaenoides Smith, 1955
  • Naseus brevirostris Cuvier, 1829
  • Naseus brevirostris Valenciennes, 1835
  • Naso brevirostris (Valenciennes, 1835)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Foltostüskés unikornishal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Foltostüskés unikornishal témájú médiaállományokat és Foltostüskés unikornishal témájú kategóriát.

A foltostüskés unikornishal (Naso brevirostris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A foltostüskés unikornishal előfordulási területe a Vörös-tengerben, az Indiai- és a Csendes-óceánban van. A Kelet-Afrikától kezdve, a Marquises-szigeteken keresztül, egészen a Hawaii szigetekig sokfelé megtalálható. Elterjedésének északi határa Japán déli része; a déli határát a Lord Howe-szigetcsoport alkotja. Omán vizeiben és a Perzsa-öbölben nem fordul elő; azonban a csendes-óceáni Galápagos-szigetek körül van állománya.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal legfeljebb 60 centiméter hosszú. A hátúszóján 6 tüske és 27-29 sugár, míg a farok alatti úszóján 2 tüske és 27-30 sugár ül. A felnőtt hal testszíne a kékesszürkétől az olivazöldes-barnáig változik; általában a testének az elülső része, a pofája és a toroktájéka világosabb. A test oldalán rövid, nem egyenes sávok húzódnak. A „szarván” merőlegesen vannak a sávok. Az ajkainak széle kék. Az ivarérettlen felnőttek fején és testén sötét foltok láthatók. A fiataloknál hiányzanak a felnőttekre jellemző „szarvak”.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi, tengeri hal, amely a korallzátonyokon él 2-122 méteres mélységekben; de általában 4-46 méter mélyen. A 24-28 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. Főleg a lagúnák környékén levő vizeket és a meredek sziklaszirteket választja élőhelyül, ahol inkább kisebb rajokban úszik. A nyíltabb vizekben és az erősebb áramlatú helyeken, a rajok nagyobbak. Az ivadék és a fiatalok a fenéken levő algákkal, míg a kifejlett halak zooplanktonnal táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés]

A foltostüskés unikornishal az ívási időszakban párt alkothat.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt a halfajt ipari mértékben halásszák; általában hálóval. A városi akváriumok szívesen tartják.

Néha Ciguatera mérgezést okozhat.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]