Foltostüskés unikornishal

Foltostüskés unikornishal
	Jól látszanak a „szarván” a sávozások
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Acanthuroidei;
Család:	Doktorhalfélék (Acanthuridae);
Nem:	Naso; Lacepède, 1801
Faj:	N. brevirostris;
Tudományos név
	Naso brevirostris; (Cuvier, 1829)
Szinonimák
	Cyphomycter coryphaenoides Smith, 1955; Naseus brevirostris Cuvier, 1829; Naseus brevirostris Valenciennes, 1835; Naso brevirostris (Valenciennes, 1835);
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Foltostüskés unikornishal témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Foltostüskés unikornishal témájú médiaállományokat és Foltostüskés unikornishal témájú kategóriát.

A foltostüskés unikornishal (Naso brevirostris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A foltostüskés unikornishal előfordulási területe a Vörös-tengerben, az Indiai- és a Csendes-óceánban van. A Kelet-Afrikától kezdve, a Marquises-szigeteken keresztül, egészen a Hawaii szigetekig sokfelé megtalálható. Elterjedésének északi határa Japán déli része; a déli határát a Lord Howe-szigetcsoport alkotja. Omán vizeiben és a Perzsa-öbölben nem fordul elő; azonban a csendes-óceáni Galápagos-szigetek körül van állománya.

Megjelenése

Ez a hal legfeljebb 60 centiméter hosszú. A hátúszóján 6 tüske és 27-29 sugár, míg a farok alatti úszóján 2 tüske és 27-30 sugár ül. A felnőtt hal testszíne a kékesszürkétől az olívazöldes-barnáig változik; általában a testének az elülső része, a pofája és a toroktájéka világosabb. A test oldalán rövid, nem egyenes sávok húzódnak. A „szarván” merőlegesen vannak a sávok. Az ajkainak széle kék. Az ivarérettlen felnőttek fején és testén sötét foltok láthatók. A fiataloknál hiányzanak a felnőttekre jellemző „szarvak”.

Életmódja

Trópusi, tengeri hal, amely a korallzátonyokon él 2-122 méteres mélységekben; de általában 4-46 méter mélyen. A 24-28 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. Főleg a lagúnák környékén levő vizeket és a meredek sziklaszirteket választja élőhelyül, ahol inkább kisebb rajokban úszik. A nyíltabb vizekben és az erősebb áramlatú helyeken a rajok nagyobbak. Az ivadék és a fiatalok a fenéken levő algákkal, míg a kifejlett halak zooplanktonnal táplálkoznak.