Ugrás a tartalomhoz

Fokányi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fokányi László
Született1874. május 8.[1]
Nagykároly
Elhunyt1940. június 3. (66 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaállatorvos
Tisztségeegyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Akadémia (1890–1894)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (35-8-5 (felszámolták))[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fokányi László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fokányi László (Nagykároly, 1874. május 8.Budapest, 1940. június 3.) állatorvos, egyetemi tanár, állategészségügyi szakember.

Életpályája

[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a piarista gimnáziumban végezte el. 1890–1894 között a budapesti Magyar királyi Állatorvosi Akadémia hallgatója volt; állatorvosi diplomát szerzett. 1894–1896 között tanársegéd volt az Állatorvosi Akadémia Belgyógyászati Tanszékén. 1896-ban állatorvosi tiszti vizsgát tett. 1896–1897 között egyéves önkéntes katonai szolgálatot teljesített. 1897-ben körállatorvos volt Bácsban, majd 1897–1898 között Szabadka város állatorvosa volt. 1898–1907 között Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztályának előadója, 1907–1913 között állategészségügyi felügyelője, 1913–1919 között főfelügyelője volt. 1911-től megbízással, majd 1912–1919 között véglegesítve az Állatorvosi Főiskolán az állatorvosi közigazgatás és az állategészségügyi rendészet előadó tanára, 1919–1933 között nyilvános rendkívüli tanára volt. 1934-ben állategészségügyi főtanácsos volt.

1924-ben az állatorvosi szakoktatás és az állategészségügyi igazgatás terén kifejtett kiváló tevékeny­sége elismeréséül az „Állatorvosi tudományok tiszteletbeli doktora” címmel tüntették ki.[3]

Az első világháborúban 1914 és 1916 között katonai szolgálatot teljesített, előbb a lóavató bizottság keretén belül, majd a mozgókórházaknál a lóállomány ellenőrzésében vett részt, ezután az orosz frontra rendelték. 1916-ban felmentették a katonai szolgálat alól.[3]

Állategészségügyi közigazgatással foglalkozott, fontos szerepet játszott az új állategészségügyi törvény megalkotásában. Nevéhez fűződik a sertéspestis, az orbánc, a lépfene, a szarvasmarha-gümőkór és a takonykór elleni védekezés megszervezése, a sertéspestis elleni kötelező védőoltás hazai bevezetése. Szabályozta az oltóanyagok magyarországi termelését és forgalomba hozatalát.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (35-8-5)

Díjai

[szerkesztés]
  • az osztrák császári Ferenc József-rend lovagkeresztje (1910)
  • a Hadikereszt Polgári Érdemekért II. osztályú fokozata (1917)
  • az osztrák császári Vaskoronarend III. osztályú fokozata (1918)

Publikációi

[szerkesztés]

Az állategészségügyi igazgatás és az állatorvosi közügy témájában tájékoztató és részben hivatalos kiadványokat jelentetett meg. 1907 óta belső munkatársa volt az Állatorvosi Lapoknak, ahol számos közleményt tett közzé. Ugyanígy a Köztelekbe és más gazdasági lapokba, a Néplapba, a Hangyába és egyéb napilapokba is gyakran írt. Mint az Országos .Állategészségügyi Tanács jegyzője, 1907 óta szerkesztette a Tanács évi jelentéseit.

Nagyobb munkái:

  • Útmutató a vasúti állatorvos-szakértők részére. 1. kiadás, Budapest, 1900.; Útmutató az állatok és állati nyerstermények vasúti szál­lításához. 2. kiadás, Budapest, 1901.; Ugyanez 3. kiadás, Budapest, 1908
  • Állategészségügyi ren­deletek (Dr. Koós Mihály segédtitkárral), Budapest, 1902.; Állategészségügyi ren­deletek, I. pótfüzet, Budapest, 1903
  • Állategészségügyi tör­vények, rendeletek és elvi határozatok I. és II. kötet, Budapest, 1905.; Állategészségügyi tör­vények, rendeletek és elvi határozatok, III. kötet, Budapest, 1909
  • Húsvizsgálók törvénykönyve, 1. kiadás, Budapest, 1911.; Ugyanez, 2. kiadás, Budapest, 1933
  • Állategészségügyi tör­vények, rendeletek és elvi határozatok, I–III. kötet, Budapest, 1912.; Ugyanez IV. kötet, Budapest, 1920
  • Állategészségügyi rendeletek és elvi határoza­tok, I–II. kötet, Budapest, 1927
  • Marhalevél-kezelők Törzskönyve, 1933
  • Állategészségügyi törvények és rendeletek, Budapest, 1934

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. július 8., PIM80014
  2. https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
  3. a b Állatorvosi Lapok, 1934. május 1. 9. szám

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]