Florence Augusta Merriam Bailey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Florence Augusta Merriam Bailey
F. A. M. Bailey 1904-ben
F. A. M. Bailey 1904-ben
Született 1863. augusztus 8.[1][2][3]
Locust Grove[1]
Elhunyt 1948. szeptember 22. (85 évesen)[2][3]
Washington
Állampolgársága amerikai
Házastársa Vernon Orlando Bailey (1899–)[1]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései Brewster Medal (1931)[1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Florence Augusta Merriam Bailey témájú médiaállományokat.

Florence Augusta Merriam Bailey (1863. augusztus 8.1948. szeptember 22.) amerikai ornitológusnő és természetírónő.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Merriam Bailey a New York állambeli Locust Grove-ban született, családjának harmadik gyermekeként.[4] A nagyobb fiútestvére, Clinton Hart Merriam híres természettudós és néprajzkutató. A természet iránti szeretetét egyaránt támogatta a bátya és az édesapja is. Édesapját, Clinton Levi Merriamot, aki egyébként New York állam képviselője volt, érdekelte a természettudomány és rendszeresen levelezett John Muirral, a skót természettudóssal. Az öreg Merriam és Muir 1871 nyarán találkoztak a Yosemite Nemzeti Parkban (1871-ben még nem volt nemzeti parkká nyilvánítva).[5]

Bailey magániskolába járt az Utica nevű városban. 1882-1886 között a Smith kollégiumba járt, ahol a tanulmányok befejeztével nem kapott tudományos fokozatot. Tiszteletbeli tudományos fokozatot csak 1921-ben kapott. A Stanford Egyetemre is járt.[6]

Kezdte tanulmányozni a madarak viselkedését. Abban az időben a madarak tanulmányozása a tojások begyűjtéséből és a lenyúzott madarak bőrének vizsgálatából állt. 1885-ben madárvédelmi írásokat adott ki. Abban az időben divat volt hordani díszként a madarak tollait. Bailey kitűzte céljául a madarak életének bemutatását a nagyközönség előtt. Végül az Egyesült Államok Kongresszusa megszavazta azt a törvényt, amely szerint törvénytelen a madarakat egyik államból a másikba szállítani. Ez volt az első jelentős lépés a madarak védelmében, amely meggátolta a madarak, főleg a tengeri madarak, mint például a gödényfélék és vöcsökfélék ipari mértékű mészárlását. Később pedig a további természetvédő törvények, a divat változása és a megfelelő környezetvédelmi oktatás teljesen leállította a madarak mészárlását a kalapok és ruhák díszítése céljából.

Úttörői munkásságához hozzátartozik a madarakat ismertető útikalauzok bevezetése. Az első ilyen kalauzt 26 évesen írta meg. E könyv tartalma először egy sorozatként szerepelt az „Audubon Magazine” című lapban. Csak később lett könyvbe foglalva.[7] 1899. december 18.-án férjhez ment Vernon Orlando Bailey természettudóshoz, aki Clinton Hart Merriammal együtt az úgynevezett United States Bureau of Biological Survey-nek dolgozott. A természettudós házaspár rengeteget utazott együtt, és számos fiatalt rávett arra, hogy tanuljon a természettudományról.[5] Amikor nem voltak felfedezőutakon, akkor Washingtonban laktak.[8]

1885-ben Florence Augusta Merriam Bailey volt az első társnője az Amerikai Madarászok Egyesületének (American Ornithologists' Union), 1929-ben az első női tagja ugyanennek az egyesületnek és 1931-ben az első nő, aki megkapja a Brewster Medal kitüntetést a „Birds of New Mexico” című könyvéért. Alapító tagja volt a National Audubon Society-nek, óráin a diákok elmélyülhettek a madártanban. Utolsó legnagyobb műve az „Among the Birds in the Grand Canyon National Park” című kalauz volt, amelyet 1939-ben a National Park Service nyomtattatott ki. 1908-ban a tiszteletére a Gambel-cinege egyik alfaját nevezték el róla, Parus gambeli baileyae névvel (manapság Poecile gambeli baileyae (Grinnell, 1908) e madár neve).[5]

1948. szeptember 22.-én Florence Augusta Merriam Bailey Washingtonban halt meg.

Írásai[szerkesztés]

  • Birds Through An Opera Glass, 1889, Riverside Library for Young People, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston;
  • My Summer In A Mormon Village, 1894, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston;
  • A-Birding on a Bronco, 1896, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston;
  • How Birds Affect the Farm and Garden, 1895, pub. Forest and Stream Publishing;
  • Birds of Village and Field, c. 1898, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston;
  • Handbook of Birds of The Western United States (with Wells Cooke|Wells Woodbridge Cooke), 1902, pub. Houghton, Mifflin & Co, New York & Boston;
  • Birds of New Mexico, 1928, pub. New Mexico Department of game and fish in cooperation with the State game protective association and the Bureau of biological survey;
  • Among the Birds in the Grand Canyon Country, 1939, pub. United States Government Printing Office;

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d The Biographical Dictionary of Women in Science, 69, 1
  2. a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Smithsonian Institution Archives, Record Unit 7417, Bailey, Florence Merriam, 1863, Florence Merriam Bailey Papers
  5. a b c Paul H. Oehser, “In Memoriam: Florence Merriam Bailey,” Auk 69(1952): 26. [1]
  6. Richard H. Cracroft and Neal E. Lambert. A believing People (Provo: Brigham Young University Press, 1974) p. 87
  7. Barrow, Mark. 1998. A Passion for Birds. Princeton. p. 156-157
  8. DC Writer's Homes - An Online Guide to Where Authors Lived in the Greater Washington DC Region

Fordítás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kofalk, Harriet, No Woman Tenderfoot: Florence Merriam Bailey, Pioneer Naturalist, 1989, Texas A&M University Press ISBN 0-89096-378-9

További információk[szerkesztés]