Fjodor Markelovics Csesznokov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fjodor Markelovics Csesznokov
(Фёдор Маркелович Чесновковонь)
Született 1896. május 7.
Elhunyt 1938. május 25. (42 évesen)
Szaranszk
Állampolgársága orosz
szovjet
Nemzetisége erza
Foglalkozása író, drámaíró, irodalmár
Iskolái Vörös Professzorok Intézete
Halál okakivégezték

Fjodor Markelovics Csesznokov (oroszul: Фёдор Маркелович Чесноков; erza nyelven: Фёдор Маркелович Чесновковонь, Fjodor Markelovics Csesznovkovony; 1896. május 7.1938. május 25.) erza nemzetiségű író, drámaíró, irodalmár, a mordvin irodalom meghatározó alakja.[1][2][3]

Élete[szerkesztés]

A mordvin nemzetiségű Pilkovo (Пылково) faluban született a Szaratovi kormányzóságban (ma Lopatyinói járás, Penzai terület) paraszti családban. A helyi zemsztvoiskola után 1912-ben egy kétéves szakiskolát végzett el, majd elemi iskolában volt tanító. Az első világháború idején behívták katonának, aztán 1922-től Moszkvában élt, a Közoktatási Népbiztosságban dolgozott. 1924-ben elvégezte a Vörös Professzorok Intézete irodalom szakát, majd aspirantúrát végzett.[1][2][3]

1932-ig a Nemzetiségi Könyvkiadónál a mordvin szekció munkatársa volt, majd az Ucspedgiznél (Учпедгиз, Állami Tankönyvkiadó) mordvin tankönyveket dolgozott ki más mordvin tudósokkal, például Anatolij Rjabovval együtt. Ez időtájt kezdett el írni a Jaksztyere tyestye (Якстере теште, Vörös csillag) nevű újságnak. 1933-ban a szaranszki Mordvin Kutatóintézet munkatársa lett, ahol a mordvin nyelveket, irodalmat és folklórt, valamint a mordvin nyelvtant is kutatta. 1934-ben a szovjet írók első kongresszusán képviselte a mordvin irodalmat. Emellett mordvin folyóiratokat is szerkesztett. Ugyanebben az évben bekerült az újonnan alakított Mordvin Írószövetségbe.[1][2][3]

1937 júniusában letartóztatták, megvádolták szovjetellenes cselekményekkel és kémkedéssel, majd 1938-ban kivégezték. Csak 1956-ban rehabilitálták.[1][2][3]

Munkássága[szerkesztés]

1922-ben jelent meg első elbeszélése, a Szirje ucsityel (Сыре учитель, Az öreg tanár), mely egy vidéki tanító lelkiállapotát tükrözi a szovjet uralom kezdetekor. Ezt követően számos mordvin nyelvű karcolata és elbeszélése jelent meg több kötetben: Velesz javovsz (Велесь явовсь, Megosztott falu, 1926), Lija kijava (Лия киява, Más utakon, 1927), Tetyaka levksz (Тетяка левкс, Akár az apja, 1929), Vaszeny tolt (Васень толт, Első tüzek, 1932). 1935-ben az erza nyelvű Valdo erjamosz (Валдо эрямос, A ragyogó élethez) című antológiában jelentek meg elbeszélései. Hősei hétköznapi emberek, témái közé tartozik a forradalom, a polgárháború, a kollektivizáció, az új élethez, kultúrához való alkalmazkodás nehézségei.[3][1]

Elbeszélései mellett drámaíróként is jelentős, a mordvin nyelvű drámaírás atyjának tekintik. 1924-ben az Erzjany pjeszat (Эрзянь пьесат, Erza színdarabok) című kötetben jelent meg több drámája, például a Kavto kijava (Кавто киява, Két úton), A mon kegyenze paliny (А мон кедензэ палынь, És én kezet csókoltam neki), a Roki tuvo (Роки туво, A röfögő disznó), a Veluv (Велув, Együtt), a Barscsinany skaszto (Барщинань шкасто, Robot idején). 1925-ben jelent meg Kaldorgadszty tasto kojtnye (Калдоргадсть ташто койтне, Meglazultak a régi támfalak) című színműve. Drámái forradalmi gondolatok, aktuális politikai és társadalmi problémák mellett hétköznapi témákat is feldolgoznak és szatirikus vígjáték is található közöttük.[3][1]

Gyermekek számára is írt elbeszéléseket.[3]

1925-ben egy kritikus így írt róla: „Csesznokov a jelen mordvin íróinak a legtehetségesebbike. Nyelve kifejező, szemléletes képekben gazdag. A gazdagság és a művészi sokoldalúság forrása a mordvinok és a mordvin élet sajátosságainak beható ismerete.”[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f К 120-летию со дня рождения Ф.М. Чеснокова (orosz nyelven). Мордовский республиканский объединенный краеведческий музей им. И.Д. Воронина, 2016. május 10. (Hozzáférés: 2019. május 12.)[halott link]
  2. a b c d e Mordvin irodalom (magyar nyelven). ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  3. a b c d e f g Чесноков Федор Маркелович (orosz nyelven). Библиотека Мордовской литературы. (Hozzáférés: 2019. május 12.)