Ferrarai Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ferrarai Egyetem (Università degli Studi di Ferrara–Universitas Ferrariensis)

Az UniFe rektori hivatala ideiglenes székhelye 2015. október 1-jétől: via Ariosto 35, Ferrara
Az UniFe rektori hivatala ideiglenes székhelye 2015. október 1-jétől: via Ariosto 35, Ferrara
Alapítva 1391
Hely Olaszország, Ferrara
Mottó Ex labore fructus
Típus egyetem
Oktatók száma 1168
Hallgatói létszám 15 827
Rektor Giorgio Zauli
Igazgató Marco Degli Esposti
Tagozatok Építészeti, Közgazdaságtudományi, Humántudományi, Gyógyszerészeti, Mérnöki, Humán, Jogi, Orvosi, Természettudományi és Matematikai
Elhelyezkedése
Ferrarai Egyetem (Olaszország)
Ferrarai Egyetem
Ferrarai Egyetem
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 50′ 00″, k. h. 11° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 00″, k. h. 11° 37′ 35″
A Ferrarai Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrarai Egyetem témájú médiaállományokat.

A Ferrarai Egyetem (Università degli Studi di Ferrara) az olaszországi Ferrara egyik egyeteme.

Története[szerkesztés]

II. Miklós estei signore után fivére, Albert néhány éves uralkodása alatt támogatta a művészetet és a tudományt, kijárta IX. Bonifác pápánál az egyetem alapítási jogát, amelynek 1391. március 4-i megnyitása volt az első kulturális esemény Ferrarában.

Alberto unokája, Leonello d'Este (1407–1450) szintén művészetkedvelő volt, ennélfogva kezdeményezte egy humanista kör megalakulását, amelynek tagjai – többek közt – Guarino Veronese, Angelo Decembrio és Leon Battista Alberti voltak.

A 16. század elején más egyetemekről sok diák jött a kis ferrarai egyetemre, hogy olcsóbban szerezzenek diplomát, mint például Paracelsus és Kopernikusz. A toronyai születésű Kopernikusz Warmia megbecsült kanonokja, aki csillagászként vált híressé, 1503. május 31-én a ferrarai püspöki palotában szerezte egyházjogból doktori fokozatát, miután a Krakkói Egyetemen csillagászatot, a Bolognai Egyetemen görögöt és matematikát, a Padovai Egyetemen orvostudományt tanult.[1] Hasonlóképpen Michael Beuther a Karlstadtból származó humanista, egyetemi tanár és politikai tanácsadója Würzburg hercegérsekeinek és másoknak az augsburgi vallásbéke megkötése során, előbb Marburgban, Wittenbergben, Padovában, Bolognában és Rómában tanult, majd Ferrarában, Renatus Catusnál polgári és egyházjogból doktorált. Az augsburgi hercegi család orvosa, Adolph Occo (1447–1503) 1474-ben a Ferrarai Egyetemen orvosdoktorként végzett, majd itt is tanított 1476 és 1478 között.[2]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Alessandro Viscontri: La storia dell'università di Ferrara (1391–1950), Zanichelli, Bologna, 1950

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (németül) Nicolaus Copernich de Prusia ... qui studuit Bononie et Padue S. 62–63, Nicolaus Copernicus Gesamtausgabe Bd. VI: Urkunden, Akten und Nachrichten
  2. (németül) Lothar Mundt (szerk.): Rudolf Agricola – De inventione dialectica libri tres / Drei Bücher über die Inventio dialectica: Auf der Grundlage der Edition von Alardus von Amsterdam (1539), Verlag Walter de Gruyter, 1992, 568 o. ISBN 3110942569

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]