Ferences templom (Eger)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ferences templom
Ferences templom (Szeplőtlen Fogantatás) (5540. számú műemlék) 2.jpg
Egyházmegye Egri főegyházmegye
Védőszent Szeplőtelen fogantatás
Település Eger
Elhelyezkedése
Ferences templom (Eger)
Ferences templom
Ferences templom
Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 20° 22′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 20° 22′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferences templom témájú médiaállományokat.

Az egri ferences templom (hivatalos nevén a Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén „Barátok temploma”) a Kossuth Lajos utca 14-ben áll.

Története[szerkesztés]

A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). A kapu fölötti kőtábla felirata: fILIæ patrIs æternI MatrIs fILII DeI sponsæ spIrItVs sanCtI VIrgInIs sIne Labe honorI assVrpeXIt. ope ære piorum cura fratrum minorum. Alatta az íven: a te házadat szentség illeti uram Zsolt 02.

Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?).

A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban.

Bútorzata a 18. század végéről származik.

A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt).

Az épület[szerkesztés]

Műemlék; törzsszáma: 2000, KÖH azonosító száma 5540 (helyrajzi száma: 6566)

Csatlakozó beépítésben álló, egyhajós barokk templom; a nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik (törzsszáma: 1999). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája.

Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája). Talpán a felirat: o Domine ego serVUs tUUs et fILIUs anGILLa tUe.

A templom orgonáját a budapesti Rieger orgonagyár építette 1928-ban (3 man. 34 reg.)

A templom nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik (törzsszáma: 1999, helyrajzi számai: 6568, 6569/1). Az egyemeletes, zárt sorú beépítésben álló, barokk épület négyzet alaprajzú udvart zár körül. Kőkeretes, szemöldökdíszes, egyszárnyú bejárata a keleti tengelyben nyílik. Az udvari szárnyak a földszinten árkádívesek, később beüvegezték őket. A belső helyiségek boltozottak. A nyugat felől álló, egykorú kertkapu (helyrajzi száma: 6569/1) ugyancsak műemlék. 1500 kg-os, d1 hangú 19. századi harangja a keleti toronyban függ, ritkán használják, nem műemlék. Ezen kívül 2 harangot rekviráltak el amik a keleti toronyban függtek a nagyharanggal együtt, a nagyobb 191 kg,d2 hangú, a kisebb 42 kg és a2 hangú volt.

Működési rendje[szerkesztés]

A templomban van a Mária Légió egyik, a budapesti regiához tartozó comitiumának központja. Szorosan együttműködnek az angolkisasszonyok egri szervezetével, aminek székháza a szomszéd háztömbben van (Kossuth Lajos utca 8.).

A nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. Egész évben tartanak esküvőket.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]