Fenyvessy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyvessy Ferenc
Született1855. szeptember 9.
Eger
Elhunyt1903. június 3. (47 évesen)
Veszprém
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász,
újságíró,
főispán,
politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1898. április 11.)
  • Veszprém vármegye főispánja (1898. május 3. – 1903. június 3.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvessy Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fenyvessy Ferenc (Eger, 1855. szeptember 9.Veszprém, 1903. június 3.) jogász, újságíró, főispán, politikus.

Élete[szerkesztés]

Fenyvessy Ferenc ügyvéd, több megyék táblabírája és Kutriba Mária fia. Elemi és középiskoláit szülővárosában járta, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten végzett, részt vett az egyetemi s műegyetemi olvasókör megalakításában. A jogi diploma megszerzése után Pápára került, Esterházy Pál gróf Mór és Jenő fiainak jogtanítója lett, akikkel hosszabb utazást tett külföldön. Tagja volt a város képviselőtestületének és törvényhatósági bizottságának. Megválasztották Veszprém vármegye tiszteletbeli ügyészének. 1879–1892 között a „Pápai Lapok”at szerkesztette. 1891-ben több publicistával megalapította a „Magyar Újság” c. politikai napilapot, és azt megszűnéséig szerkesztette. 1898-tól Veszprém vármegye főispánja. 1881-től 1894-ig az ugodi választókerület, a következő négy esztendőben Pápa város országgyűlési képviselője. 1881-ben az országgyűlés egyik korjegyzője és 1882–83-ban a ház rendes jegyzője volt. Tagja és jegyzője volt a képviselőház közoktatási bizottságának, tagja a pénzügyi bizottságnak, a közoktatási tárca előadója, s tagja volt a delegációnak is.

Parlamenti beszédeiben sokat foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. Felfigyelt a kivándorlás veszélyeire, és a megyében rendelettel próbálta szabályozni azt. Mikszáth Kálmán politikai karcolatainak egyik kedvelt figurája.

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Közéletünk köréből : vegyes cikkek. Pápa, 1881.
  • Beszédek és felszólalások ... : az 1881-4. országgyűlésen. Pápa, 1884.
  • Fenyvessy Ferencz beszédei az 1884-87-diki országgyűlésen. Budapest, 1887.
  • Felső oktatásunk reformja. Az idealis reform. A miniszter tervei. Bpest, 1889. (Ism. Bud. Szemle.)
  • Felső oktatásunk reformja. Válasz az Egyetértésnek, Pester Lloydnak, Budapesti Szemlének és a Nemzetnek. Bpest, 1889.
  • A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországban. Pápa, 1890.
  • Széchenyiről és Deákról : ünnepi beszéd. Budapest, 1890.
  • Széchenyi emlékezete. Budapest, 1891.
  • Fenyvessy Fer. beszédei az 1887-1892. országgyűlésen. Budapest, 1892. (Lenyomat a képviselőház naplójából.)
  • Ünnepi beszédek. Budapest, 1898. (Reprint kiadás Pápán 2007-ben)

Irodalom[szerkesztés]

  • Bessenyey József: Veszprémi nefelejts. Méltóságos Fenyvessy Ferenc... beiktatási ünnepélye emlékére. Veszprém, 1898.
  • Fenyvessy Ferenc. = Vasárnapi Hírlap, 1903. június 7.
  • Fenyvessy Ferenc. = Ország Világ, 1903. június 7.
  • Pintér László: Jelszava: erély, becsület, igazság. Emlékezés Fenyvessy Ferencre. = Napló, 1990. szeptember 10.
  • H. Szabó Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században. Pápa, 1998.

Források[szerkesztés]