Fejér Lajos

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér Lajos
SzületettWeisz Lajos[1]
1877. július 28.[2]
Máramarossziget[2]
Elhunyt1945. február 11. (67 évesen)[3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDeutsch Berta
(h. 1904–1945)
Foglalkozásaépítész
Halál okaveseelégtelenség
SírhelyeKozma utcai izraelita temető[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fejér Lajos, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Lajos[5][6] (Máramarossziget, 1877. július 28. – Budapest, 1945. február 11.)[7] zsidó származású magyar építész és építési vállalkozó.[8]

Élete[szerkesztés]

Weisz Jakab fakereskedő és Lövinger Linka fiaként született.[6] A budapesti műegyetemen szerzett 1899-ben[6] építészmérnöki diplomát. Eleinte Möller István műegyetemi tanár irodájában dolgozott, majd önállósította magát. 1906-ban[6] megalapította sógorával, Dános Lászlóval (1884–1935)[6] a Fejér és Dános céget, amely egyike lett Magyarország legnagyobb építési vállalatainak, és vidéken Debrecenben, Sopronban és Szalonikiben is létesített fiókvállalatokat. Emellett azonban 1919-ig Ritter Ignáccal (1873–1926) is dolgozott közösen.[6] A cég több budapesti köz- és magánépületet, számos vidéki törvényszéki palotát és gyárat épített. Fejér volt egyik megindítója a budapesti kislakás-építkezésnek, érdemei elismeréséül 1927-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. Megalapította és szerkesztette a Magyar Pályázatok című illusztrált építészeti folyóiratot. Több szakkönyv szerkesztésében vett részt, és több szakegyesület vezetőségi tagja volt. Az izraelita felekezeti életben is tevékenyen részt vett.[9]

1904. május 12-én Budapesten feleségül vette Deutsch Bertát.[8]

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.[10]

Ismert épületei[szerkesztés]

Kazinczy utcai zsinagóga
Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár
Horthy Miklós Közkórház
Nagyvásártelep, csarnok
a Budapesti Sertésközvágóhíd Sertésvásárcsarnoka
Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

Kivitelező[szerkesztés]

  • 1912-1913: Kazinczy utcai zsinagóga és hitközségi székház, Budapest, Kazinczy u. (tervező: Löffler testvérek)[6]
  • Kultúrház, Budapest, Wesselényi u. (tervező: Tauszig Béla, Róth Zsigmond)[6]
  • Igazságügyi Palota, Kaposvár[6]
  • református templom, Kaposvár[6]
  • 1910 u.: Kereskedelmi és Iparkamara székháza, Debrecen (tervező: Spiegel-Engler)[6]
  • Siketnémák Tanintézete, Debrecen (tervező: Hajós-Villányi)[6]
  • Pénzügyi Palota, Debrecen (tervező: Bobula János)[6]
  • lakóház, Budapest, Horváth Mihály tér 6.[6]
  • lakóház, Budapest, Teleki tér 1-2.[6]
  • lakóház, Budapest, Falk Miksa u. 3. (tervező: Körmendy Sándor)[6]
  • nyaraló, Budapest, Gábor Áron u. 11. (tervező: Hámor István)[6]
  • lakóház, Budapest, Károly körút 3.[6]
  • lakóház, Budapest, Madách tér 3-4.[6]
  • lakóházak, Budapest, II. János Pál pápa tér[6]
  • Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár, Budapest, Soroksári út (tervező: Quittner Ervin, majd Györgyi Dénes)[6]
  • FTC Sporttribün, Budapest, Üllői út[6]
  • Kőbányai Állami Főgimnázium (ma: Kőbányai Szent László Gimnázium, tervező: Lechner Ödön, Vágó József)[6]
  • 1932: Horthy Miklós Közkórház (ma: Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza, tervező: Szabolcs Ferenc, Maróthy Kálmán és Rimanóczy Gyula)[6]
  • lakóház: Budapest, Őr utca 4. (Gerlóczy Gedeon-terv)[6]
  • lakóház, Budapest, Pozsonyi út 3. (Vida-Nay-Strausz-terv)[6]
  • lakóház, Budapest, Horánszky utca 1. (Tauszig-Róth-terv)[6]
  • lakóház, Budapest, Bajza utca 8. (Fischer József-terv)[6]
  • 1927-1928: Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza, Budapest, Thököly út 26. (tervezte: Münnich Aladár)[6]
  • 1930-1932: a Budapesti Sertésközvágóhíd Sertésvásárcsarnoka, Budapest, Gubacsi út (tervezte: Münnich Aladár)[6]
  • 1930-1932: Nagyvásártelep, Budapest, Hídépítő u. (tervezte: Münnich Aladár)[6]
  • 1938-1939: Helvétia-házak, Budapest, Király u. (tervezte: Münnich Aladár, Hámor István és Martsekényi Imre)[6]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Kárpát u. 13-15-ben (tervező: Baumhorn Lipót, Horváth Antal-Schwartz Jenő, Wachtel Elemér)[6]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Üteg u. 16-20. (tervező: Quittner Ervin)[6]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Pongrác út 17. (tervező: Kappéter Géza)[6]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Kolozsvári út 39-43. (tervező: Györgyi Dénes és Padányi Gulyás Jenő)[6]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Bocskai út 43-45. (tervező: Münnich Aladár)[6]
  • OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) lakások, Budapest, Albertfalva (tervező: Barát Béla és Novák Ede)[6]
  • kislakásos bérházak, Debrecen, Hajnal u. (tervező: Borsos József)[6]
  • kislakásos bérházak, Debrecen, Kolozsi u. (tervező: Borsos József)[6]
  • kislakásos bérházak, Debrecen, Szoboszlai u. (tervező: Borsos József)[6]

Szintén az OTI megrendelésére felújították a Váci utcában a Corso mozit, a mai Pesti Színház elődjét. Ők voltak a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep kivitelezői is.[6] Tisztviselő- és munkásházak sorát emelték Peremartonban, Sajószentpéteren, Sajókazincon, Sajókazán, Tokodon, Úrkúton és Fűzfőn.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://epiteszforum.hu/dinasztiak-fejer-es-danos--sogorok-a-nagy-magyar-epitok-
  2. ↑ a b https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/11389.htm
  3. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
  4. ↑ http://napraforgoutca.hu/kivitelezok-fejer-es-danos/
  5. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 109444/1898. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 887. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 177. oldal 12. sor
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba Gottdank, i. m.
  7. ↑ Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 1831/1945.
  8. ↑ a b Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 184/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
  9. ↑ a b Magyar zsidó lexikoni, i. h.
  10. ↑ napraforgoutca.hu

Források[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879–1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1929
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fejér_Lajos&oldid=26905119”