Fehértejű kígyógomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fehértejű kígyógomba
Mycena galopus G5.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena galopus
(Pers.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehértejű kígyógomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehértejű kígyógomba témájú médiaállományokat és Fehértejű kígyógomba témájú kategóriát.

A fehértejű kígyógomba (Mycena galopus) a kígyógombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fehértejű kígyógomba kalapja 1-2,5 cm széles, alakja kúpos vagy harangszerű, középen többé-kevésbé púpos. Színe világosabb vagy sötétebb barnásszürke, esetleg lehet teljesen fehér. Széle halványabb, hosszan bordás.

Húsa vékony, puha, törékeny. Kissé retekszagú és -ízű.

Kissé távol álló lemezei felkanyarodva tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, idősen szürkésbarnássá válnak, élük világosabb marad.

Tönkje 5-8 cm magas és 0,1-0,3 cm vastag. Alakja hengeres vagy tövénél kissé szélesebb. Színe megegyezik a kalapéval, a tövénél sötétebb. Felülete sima, csupasz. Törékeny, sérülésre fehér tejnedvet ereszt.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus vagy hengeres, sima, mérete 10-13 x 5-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A sárgatejű kígyógombával vagy a vérző kígyógombával lehet összetéveszteni.

A fehértejű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Conical cap icon.svg
kúpos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben él, sokszor mohos talajon, a lehullott levelek vagy a korhadó ágak szerves anyagát bontja. Sokszor seregesen nő. Júliustól decemberig terem.

Nem mérgező, de étkezési szempontból jelentéktelen.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]