Fagyosszentek ideje
Fagyosszentek ideje | |
A fülszöveg gépirata | |
Szerző | Pintér Tamás |
Eredeti cím | Fagyosszentek ideje |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Műfaj | regény |
Sorozat | Kozmosz Fantasztikus Könyvek |
Kiadás | |
Kiadó | Kozmosz Könyvek |
Kiadás dátuma | 1980 |
Borítógrafika | Kolosváry Bálint |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 219 |
ISBN | 963 211 366 7 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Fagyosszentek ideje Pintér Tamás 1980-ban megjelent regénye, amely a Kozmosz Könyvek sorozatban jelent meg, 13 ezer példányban.[1]
A regény alapja az Űrhajó a kertben című novella, amely először 1973. október 12-én és 19-én két részben jelent meg a Nők Lapjában, majd 1977-ben A megváltás elmarad című novelláskötetben látott napvilágot.[2]
A Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat 1974. január 31-én megbízta a szerzőt, hogy írjon forgatókönyvet a történetből egy nagyjátékfilmhez. A forgatókönyv elkészült, a dramaturg Deme Gábor volt. A film megvalósításától a stúdió elállt, mert meghalt a leendő rendező.[3]
Története
[szerkesztés]Alább a cselekmény részletei következnek! |
Ács Albert egy reggel űrhajót talál a kertjében. Az idős férfi értesíti a rendőröket. Felesége meglátja a különleges eseményben rejlő anyagi lehetőséget, és azt ajánlja, fogadjanak ügyvédet, nehogy majd „kisemmizzék őket”. Ács értetlenkedik, magának való emberként nem akar az érdeklődés középpontjába kerülni, kizárólag a problémákat látja a rejtélyes űrhajó érkezésében. Leginkább a megszokott rutinjához akar visszatérni. A ház körül egyre gyűlnek az érdeklődők. Többen úgy gondolják, Ács építette a kertben álló szerkezetet, és a kiérkező rendőr is óvja őt a hatóság félrevezetésétől. A tanácsházán összeül a városi „elit”, a tanácselnök, a párttitkár és a rendőrkapitány. A tanácselnök azon a véleményen van, hogy a Nyugat ufómániájának majmolásáról van szó.
Közben Ácsékhoz megérkezik lányuk és sógoruk, Gábor. Sürgetik Ácsot, hogy aknázzák ki az anyagi lehetőségeket, de az öreg elzárkózik. Megérkeznek a tanácselnökék is, megvizsgálják a szerkezetet. Kezdik elhinni, amit Ács mondott, de félnek attól, hogy jelentsék feletteseiknek, mert tartanak a nevetségessé válástól, ha kiderül, tévedtek. Nemsokára megjelenik Ácsék házánál a televízió, amelyet a sógora hívott fel az öregember tájékoztatása nélkül. Ács családja megpróbál pénzt csinálni a hirtelen jött érdeklődésből. A tévések ellepik a házat. Ács családja örömmel szerepel, de az öregember egyre mogorvább. A tanács értesíti Ácsékat, hogy készüljenek fel otthonuk ideiglenes elhagyására. A családban előkerülnek a régi sérelmek, egyre többet veszekednek. Az Ácsék körüli érdeklődés irigységet szül a helyiek közül, és ismét felerősödnek a vádak, hogy az öreg készítette a szerkezetet. Ács szabadulni akar a felfordulástól, a kéretlen érdeklődéstől, és „beismeri”, hogy az ő munkája az űrhajó. Erre a tévések, az érdeklődők, az utcát lezáró rendőrök átmennek. Ácsot másnap reggelre beidézik a kapitányságra. Este Ács kimegy a kertbe, és észreveszi, hogy az űrhajó eltűnt.[4]
Kritika
[szerkesztés]A regényről írt kritikájában Iszlai Zoltán így fogalmazottː Ács Albert megformálása a kötet legszebb vívmánya, „mert ezzel fölkelti becsületes nosztalgiánkat a mindennapi tisztesség iránt.” A recenzió szerint az űrhajó landolása csupán ürügyet szolgáltat a szatirikus mai mondanivaló kifejtésére és kimondatlanul példázatos megfogalmazására.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fagyosszentek ideje 7-219. oldal
- ↑ Jelenések könyve
- ↑ Köllő
- ↑ Fagyosszentek ideje 7-219. oldal
- ↑ Iszlai 2. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Fagyosszentek ideje: Pintér Tamás. Fagyosszentek ideje. Kozmosz Könyvek (1980)
- ↑ Iszlai: Iszlai Zoltán. Könyv, Fagyosszentek ideje. Új Tükör (1980. 10. 19.)
- ↑ Jelenések könyve: Jelenések könyve (a szerző saját feljegyzései megjelenéseiről)
- ↑ Köllő: Köllő Miklós, a Hunnia igazgatójának levele (1975. december 16.)