Fújható szigetelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fújható szigetelést 1950-es években, az USA-ban kezdték el alkalmazni és az 1970-es évekre került általános felhasználásra az Államokban. A szigetelés iránti kereslet megnövekedett, az 1973-74-es olajembargót követően. Végül az 1977-es hideg tél következtében az USA-ban adó-jóváírást kínáltak azoknak, akik leszigetelték a házaikat.

Magyarországon a második világháború után keletkezett nagyobb kereslet a hagyományos szigetelés iránt, az újjáépítések miatt, ám a gyártók ezt nem tudták kiszolgálni. Az itthoni szigetelőanyag-gyártás fellegvárának számított a tapolcai medence, az itt található alapanyagok, mint a dolomit vagy a mészkő miatt. A rendszerváltást követően a tapolcai üzem többször cserélt gazdát, végül 2003 óta a Rockwool Hungary Kft tulajdona és jelenleg is folyik a gyártás.

Az országban a kétezres évek elejétől van lehetőség fújható szigetelés alkalmazásához. Először cellulóz szigetelést, majd a 2010-es évektől fújt ásványgyapotot (üveggyapotot) és később 2014-től kőzetgyapotot, és 2014-től kezdett el széles alkalmazásban terjedni a purhab. A fújható technológia gyors terjedésének köszönhetően egyre több épületet szigetelnek fújt módszerrel, ami különösen fontos, mert az épületek fűtése és hűtése által keletkező üvegházhatású gázok, a kibocsátott teljes CO2 mennyiség 30-40%-ért felelős.

Fújható szigetelés fajtái:

1.cellulóz:

  • környezetbarát
  • B2-es tűzvédelmi kategória (önkioltó)
  • jó hőszigetelő
  • súlya 35-45Kg/m3
  • 0,039-0,042W/mK deklarált hőátbocsátási tényező (10 cm vastagságban)

2.üveggyapot:

  • újrahasznosított üvegből készül, környezetbarát
  • A1-es tűzvédelmi kategória (tűzálló)
  • jó hőszigetelő
  • hidrofób, víztaszító
  • súlya 22-32Kg/m3
  • 0,034-0,042W/mK deklarált hőátbocsátási tényező (10 cm vastagságban)

3.kőzetgyapot:

  • bazalt az alapanyaga, kötőanyag tartalommal
  • A1-es tűzvédelmi kategória (tűzálló)
  • jó hőszigetelő
  • hidrofób, víztaszító
  • súlya 45-55kg/m3
  • 0,037-0,039W/mK deklarált hőátbocsátási tényező (10 cm vastagságban)

4.PURhab zárt cellás:

  • kétkomponensű vegyianyag
  • legfeljebb B2-es tűzvédelmi kategória (önkioltó)
  • jó hőszigetelő
  • hidrofób, víztaszító
  • súlya 35-55Kg/m3
  • 0,023-0,024W/mk deklarált hőátbocsátási tényező (10 cm vastagságban)

5.PURhab nyitott cellás:

  • kétkomponensű vegyianyag
  • legfeljebb B2-es tűzvédelmi kategória(önkioltó)
  • hidrofób, víztaszító
  • súlya 8-10Kg/m3
  • 0,035-0,039W/mK deklarált hőátbocsátási tényező (10 cm vastagságban)

6.farost:

  • természetes alapanyag
  • B2-es tűzvédelmi besorolás (önkioltó)
  • jó hőszigetelő
  • súlya 32-45Kg/m3
  • 0,038-0,039W/mK deklarált hőátbocsátási tényező (10 cm vastagságban)

A legtöbb fújható szigetelés kifújás után nem terhelhető, azaz (nem lépésálló) ez alól a zárt cellás PURhab kivétel. Közös tulajdonságuk a fújható technológia révén, hogy a legkisebb, legszűkebb helyek is szigetelhetőek, illetve a gyors és hézagmentes szigetelőréteg kialakítása. A legtöbb szigetelőanyagnak más-más felhasználási területe van, szigetelőérték, súly, hőszigetelő képesség, alkalmazási felület és tűzvédelmi szempontok alapján különböztetjük meg. A magyarországi forgalomban kapható fújható szigetelések mindegyike rendelkezik tanúsítvánnyal és az Európai Unió által kiadott harmonizált szabványoknak megfelelnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]