Cellulózszigetelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cellulózszigetelés a lakóházak és egyéb célt szolgáló épületek minél hatékonyabb hőszigetelése. A cellulóz kiváló és gazdaságos szigetelőanyag, a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is megállja a helyét. Alkalmazásának célja a takarékosság és a környezetvédelem, mivel az energiahordozók folyamatosan drágulnak.

A cellulóz szigetelőanyag jellemzői[szerkesztés]

Hőszigetelés és hangszigetelés esetén használható építőanyag, befújt szigetelés. A felhasznált cellulóz anyag többnyire újrahasznosított újságpapírból készül, amelyet (egészségre nem káros) vegyszeres kezelésnek vetnek alá. A gyártási eljárás során a cellulózrostokat az újságpapírból darálási technikával kinyerik, majd az így kapott, könnyű állagú anyagot bórral és foszfáttal kezelik. Az eljárással elkészült anyag a speciális kivitelezési technológiának köszönhetően, alkalmas az épületek hőszigetelésre, kimagaslóan jó mutatókkal. A megfelelő eljárással készülő cellulóz szigetelőanyag nem tűzveszélyes, ellenáll a rágcsálóknak és a penésznek. A cellulóz szigetelőanyag zsákos formában kerül forgalomba.

Csak tanúsítvánnyal rendelkező cellulóz szigetelőanyag használata a javasolt, mert a nem megfelelő technológiával készült, rossz minőségű hamisítványok nem csak, hogy nem szigetelnek megfelelően, hanem akár tűzveszélyesek is lehetnek, hiszen a papír önmagában fokozottan gyúlékony.

Magyarországon a Climatizer Plus, az Isocell és a Thermofloc cellulóz szigetelőanyagok rendelkeznek minősített és ellenőrizhető gyártási technológiával, tanúsítványokkal (ISO 9001, ISO 14001, ISO 18001).

A cellulóz szigetelőanyag tehát[1]

  • környezetbarát,
  • nem tűzveszélyes,
  • ellenáll a rágcsálóknak,
  • ellenáll a penésznek,
  • jó hőszigetelő
  • jó hangszigetelő.

A cellulóz szigetelőanyag története[szerkesztés]

A cellulóz szigetelőanyag nem manapság felkapott divattermék. Gyártása több évtizedre nyúlik vissza. Észak-Amerikában kezdték meg az előállítását és az 1970-es évekre már szerte Kanadában és az USA északi részein elterjedt hőszigetelő anyagnak számított. Kanada északi részein sokszor nem ritka a -20, sőt -30 Celsius-fok alatti hőmérséklet, így fontos, hogy az épületeket a lehető leghatékonyabb módon szigeteljék. A cellulóz szigetelőanyag széleskörű elterjedése a térségben, bizonyítja a termék kiválóságát.

Hőszigetelés a cellulóz szigetelőanyaggal[szerkesztés]

Ellentétben a közhiedelemmel, a cellulóz szigetelőanyag házilag történő elterítése a padláson ugyan lehetséges, de a szigetelés ebben a formában nem biztosítja a megfelelő hatékonyságot.

A cellulóz szigetelőanyagot ugyanis egy befújásos technológiával juttatják a szigetelendő felületre, amely lehet födém, tetősík vagy bármely üreges szerkezetű fal (például válaszfal). Egy erre alkalmas eszköz segítségével, amely szabályozni tudja az anyag és levegősűrűséget a kialakítandó szigetelésben, a cellulóz szigetelőanyagot egy, a padlásra vezetett cső segítségével juttatják a szigetelendő területre. Ezzel a technikával minimális bontással, minimális kosz mellett lehet egy átlagos családi ház teljes födémszigetelését akár egyetlen nap alatt elvégezni.

A szigetelőanyag bejuttatható a legapróbb területekre, résekbe is a szigetelendő felületen, ezáltal meggátolható a hő hidak kialakulása. A szigetelt felület hézagmentesen, egyenletesen szigetelésre kerül.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.reddotmarketing.com, PTC Computer Solutions - www.ptccomputersolutions.com REDDot Targeted Marketing Services -: Find myths and facts about cellulose insulation fire safety, moisture control, costs and R-Value. www.cellulose.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)[halott link]

Források[szerkesztés]