Földes Sándor
| Földes Sándor | |
| Született | Fürst Sándor 1895. január 12.[1] Temesvár[1] |
| Elhunyt | 1968. június 18. (73 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Sáfár Berta (h. 1919–1939) |
| Szülei | Fürst Sámuel Koppel Ida |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Földes Sándor, 1905-ig Fürst[2] (Temesvár, 1895. január 12. – Budapest, Józsefváros, 1968. június 17.)[3][4] újságíró, költő, szerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Fürst Sámuel és Koppel Ida gyermekeként született zsidó családban. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, ahol négy féléven át filozófiát hallgatott, majd az eperjesi jogakadémián abszolvált. Az első világháború kitörésének évében bevonult, majd egy évvel később hadifogságba esett. 1918-ban tért haza. A Tanácsköztársaság ideje alatt a budapesti Vörös Őrségnél teljesített katonai szolgálatot mint katonai tanácsadó, ezért emigrációba kellett vonulnia. Rövid ideig szüleinél lakott, Bártfán. 1920–21-ben a szociáldemokrata párt komáromi titkára volt, majd néhány évig Csehszlovákia Kommunista Pártjának funkcionáriusaként működött. 1920 és 1924 között Komáromban a Munkáslapot szerkesztette. Ezután élt többek között Dolhán, Eperjesen, Komáromban és Pozsonyban is. Írásai a szlovákiai magyar újságokban is megjelentek. 1933 és 1938 között a prágai Magyar Újság szerkesztője volt. Ács Pál néven A Tűz, a Géniusz, a Periszkóp, az Út, a Korunk című kulturális folyóiratokban is jelentek meg írásai. A második világháború alatt illegálisan Prágában és Pozsonyban tartózkodott. 1944-ben a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták. A felszabadulása után visszatért Budapestre és néhány évig a Magyar Távirati Iroda munkatársa volt. 1948-tól a Magyar Rádió aktuális osztályán dolgozott 1957-es nyugdíjba vonulásáig. Halálát fulladás okozta.
Felesége Sáfár Berta volt, Sáfár Lázár és Sáfár Anna lánya, akit 1919. március 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül. 1939-ben elváltak.[5]
Főbb művei[szerkesztés]
- Emberország (versek, Komárom, 1922)
- Tömeg (versek, Komárom, 1923)
- Én öltelek meg? (novellák, Komárom, 1926)
- Némák indulója (versek, Pozsony, 1935)
Egyfelvonásos[szerkesztés]
- Új játékok, új színpadra (1926)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 55573/1905. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 480. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 11. oldal 43. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 1776/1968. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
- ↑ „Elhunyt Földes Sándor”, Magyar Hírlap, 1968. június 19., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. június 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 685/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Turczel Lajos. „Földes Sándor”. A Hét (Magyarország) 31 (23), 14. o. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Magyar újságírók
- Magyar költők
- 1895-ben született személyek
- 1968-ban elhunyt személyek
- Temesváriak
- Családi nevüket magyarosított személyek
- A holokauszt magyar túlélői
- A theresienstadti koncentrációs tábor foglyai
- Zsidó származású magyarok
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- Hadifoglyok
- Budapestiek
- Emigráns magyarok