Földes István (virológus)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a virulógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Földes István (egyértelműsítő lap).
Földes István
Született1921. december 12.[1]
Budapest
Elhunyt2002. szeptember 7. (80 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBeregi Edit
Foglalkozása
  • immunológus
  • orvos
  • virológus
  • mikrobiológus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-810)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Földes István (Budapest, 1921. december 12. – Budapest, 2002. szeptember 7.) magyar virológus, orvos, mikrobiológus.

Pályájának első periódusában főként a gümőkór (tuberkulózis) kutatásával foglalkozott (Országos Közegészségügyi Intézet), Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet), majd a Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutatócsoportját igazgatta Budapesten. Az általa 1993-ig irányított kutatócsoport 1981-ben átkerült az Országos Közegészségügyi Intézet felügyelete alá, és kulcsszerepet játszott a HIV (humán immundeficiencia vírus) által kiváltott AIDS-világjárvány elleni küzdelemben Magyarországon.

Életpályája[szerkesztés]

Földes (Fischer) Nándor (1886–1960), a Naphta Vegyészeti Gyár Részvénytársaság ügyvezető-igazgatója és Lányi Etelka (1896–1962) gyermekeként született magyarországi zsidó családban.[4] 1950-ben kapta meg orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, ahol Baló József irányításával már medikus korában bekapcsolódott az 1. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben folyó tudományos munkába.[5][6] 1951 és 1954 között az Országos Közegészségügyi Intézetben Havas András mellett tuberkulózis kutatást végzett, mint aspiráns.1954-ben megvédte kandidátusi értekezését, és megkezdte munkáját az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben (Kórélettani Osztály, osztályvezető, 1954–1957; az Intézet tudományos igazgatója, 1957–1972). Meghonosította a radioaktív izotóp technikát a kísérletes tuberkulózis kutatásban.[7] 1966-ban elnyerte az orvostudomány doktora címet. 1972-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanár címet adományozott számára, és megbízták a Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutatócsoportjának (MTA-MKCS) vezetésével. Az MTA MKCS munkatársai és kollaboráló partnereik szerteágazó vizsgálatokat folytattak (retrovírus, interferon, és bakteriofág kutatások).[8][9][10] Nagy hangsúlyt kapott a daganatkutatás, az immunológia, és azon belül az immunterápia és a tumor immunológia is.[11][12][13][14] 1981-től a Mikrobiológiai Kutatócsoport az Országos Közegészségügyi Intézet szervezeti keretében (OKI-MKCS) folytatta munkáját. Az AIDS világjárvány megjelenését és az azt okozó retrovírus, a humán immundeficiencia vírus (HIV) azonosítását követően itt épült ki Magyarország első speciális HIV referencia laboratóriuma, ahol az úgynevezett „megerősítő” immunológiai és molekuláris virológiai vizsgálatokat végezték a HIV fertőzöttség megállapításához. 1985-től kezdve a HIV fertőzött személyek és az AIDS betegek száma folyamatos növekedést mutatott Magyarországon.[15] Az OKI-MKCS munkatársai a HIV diagnosztikus vizsgálatok mellett humán és majom retrovírusokkal kapcsolatos kutatásokat is folytattak.[16][17][18]. Ezen kívül új megfigyeléseket tettek a daganatkutatás, az immunológia és az interferonkutatás területén.[19][20][21] A HIV diagnosztika és a szerteágazó kutatások mellett Földes István jelentős szerepet játszott hazánkban a HIV fertőzések megelőzésével kapcsolatos ismeretek terjesztésében és a daganatkutatás új eredményeinek (onkogének, tumor vírusok) megismertetésében.[22][23][24] 1993-ban vonult nyugdíjba, ezután tudományos tanácsadóként vezette a HIV Referencia Laboratóriumot. Tagja volt az Acta Microbiologica Academiae Scientiarum Hungaricae, majd az azt felváltó Acta Microbiologica Hungarica és Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica című lapok szerkesztőbizottságának és a Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőségének.[25]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló orvos (1961)
  • Munka Érdemrend Arany Fokozata (1970)
  • Manninger Rezső-emlékérem (1983; Magyar Mikrobiológiai Társaság)[25]
  • Kesztyűs Loránd-emlékérem (1987; Magyar Immunológiai Társaság)[26]

Emlékezete[szerkesztés]

2009-ben a Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetősége, valamint Földes István professzor munkatársai és tanítványai tudományos szimpóziumot (ISTVAN 2009: International Symposium on Transforming Viruses and Neoplasia) szerveztek tiszteletére a Magyar Mikrobiológiai Társaság és a Horvát Mikrobiológiai Társaság által szervezett nemzetközi kongresszus keretében (2nd Central European Forum for Microbiology, Keszthely, 2009. október 7–9.).

2021-ben, születése centenáriumára emlékezve, a Magyar Mikrobiológiai Társaság nemzetközi kongresszusán (6th Central European Forum for Microbiology, Kecskemét, 2021. október 13–15.) Földes Istvánról nevezték el az egyik – a koronavírus-világjárvánnyal foglalkozó – virológiai szekciót.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 13.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1124/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 14.)
  5. ↑ História – Tudósnaptár. Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók. (Hozzáférés: 2022. december 14.)
  6. ↑ Foldes I., Kokas E., Banga I.. „The elastase and trypsin contents of the pancreatic secretion in dogs”. Acta physiologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2 (3–4), 333–341. o. PMID 14914548.  
  7. ↑ Ralovich Béla. Adatok a mikrobiológiával kapcsolatos ismeretek oktatás- és kutatástörténetéhez III, 284–285. o. (2018). ISBN 978-963-508-874-4. Hozzáférés ideje: 2022. december 14. 
  8. ↑ Elek G., Lapis K., Földes I. (1979). „Comparative study of tumor-specific transplantation antigens of MC-29 chicken hepatoma and Rous sarcoma virus-induced sarcomas in mice”. Journal of Toxicology and Environmental Health 5 (2–3), 529–536. o. PMID 224208. (Hozzáférés: 2022. december 14.)  
  9. ↑ Benczur M., Petrányl G G, Pálffy G, Varga M, Tálas M, Kotsy B, Földes I, Hollán SR. (1980). „Dysfunction of natural killer cells in multiple sclerosis: a possible pathogenetic factor”. Clinical & Experimental Immunology 39 (3), 657–662. o. PMID 6155232. (Hozzáférés: 2022. december 14.)  
  10. ↑ Háber KJ, Vajda BP, Földes I.. „Double lysogeny of Mycobacterium smegmatis”. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 28 (4), 407–411. o. PMID 7315537. (Hozzáférés: 2022. december 14.)  
  11. ↑ Horváth I, Arányi P, Náray A, Földes I, Gyuris A.. „Tyrosine aminotransferase induction in normal and tumor-bearing chickens”. International Journal of Cancer 16 (6), 897–904. o. PMID 337.  
  12. ↑ Benczúr M, Gyódi É, Petrányi G, Hollán S, Pálffy G, Tálas M, Stöger I, Földes I.szerk.: Herbermann, R.B.: NK cells and other natural effector cells – Impaired natural killer cell function in multiple sclerosis and association with the HLA system. New York: Academic Press, 1227–1232. o. (1982) 
  13. ↑ Földes I., Gyuris A. (1975). „Effect of Mycobacterium bovis and Mycobacterium tuberculosis on the take and survival of chickens with transplanted MC-29 hepatoma”. Experientia 31 (7), 854–855. o.  
  14. ↑ Földes I. (1979). „Influence of immune status on virus-derived transplantable hepatoma in chickens”. Journal of Toxicology and Environmental Health (5), 517–528. o. PMID 38344.  
  15. ↑ Dömök I.. „Factors and facts in Hungarian HIV/AIDS epidemic, 1985-2000”. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 48 (3–4), 299–311. o. PMID 11791335.  
  16. ↑ Nagy K., Clapham P., Weiss R., Földes I.. „Humán T-sejtes leukémia-vírus elleni specifikus antitestek AIDS-betegekben”. Orvosi Hetilap 125 (26), 1557–1560. o. PMID 6330642.  
  17. ↑ Somogyi PA, Gyuris A., Földes I.. „A solid phase reverse transcriptase micro-assay for the detection of human immunodeficiency virus and other retroviruses in cell culture supernatants”. Journal of Virological Methods 27 (3), 269–276. o. PMID 1691200.  
  18. ↑ Gyuris A., Vajda G., Földes I. (1993). „Serological survey for type D retroviruses and simian immunodeficiency virus in monkeys living in Hungary”. Acta Veterinaria Hungarica 41 (1–2), 171–177. o. PMID 8116496.  
  19. ↑ Karczag E., Minárovits J., Földes I. (1987). „Mouse peritoneal cells activated with a combination of indomethacin, poly I:C and Syncumar inhibit the take of Lewis lung carcinoma in adoptive transfer assay”. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 34 (3–4), 207–214. o. PMID 3448880.  
  20. ↑ Jókay I., Kelemenics K., Földes I. (1988. 1988-03). „Sulfhydryl groups generated by macrophages into the culture medium”. Immunology Letters 17 (3), 217–222. o. PMID 3372007.  
  21. ↑ Premecz G., Markovits A., Bagi G., Farkas T., Földes I. (1989). „Phospholipase C and phospholipase A2 are involved in the antiviral activity of human interferon-alpha”. FEBS Letters 249 (2), 257–260. o. PMID 2544450.  
  22. ↑ Földes I. (1987). „Az AIDS-kutatás problémái”. Magyar Tudomány 32, 745–751. o. (Hozzáférés: 2022. december 14.)  
  23. ↑ Földes, Imre.szerk.: Gyarmathy A.: Amit az AIDS-ról tudni kell, AIDS – tények és előrejelzések a legújabb kutatások tükrében. Budapest: Nefelejcs AIDS Megelőzési és Szexedukációs Alapítvány (1996). Hozzáférés ideje: 2022. november 14. 
  24. ↑ Földes I. (1986). „Onkogének – új fordulat a daganatkutatásban”. Magyar Tudomány (Magyarország) 31, 499–508. o. (Hozzáférés: 2022. december 14.)  
  25. ↑ a b Ralovich B.. Adatok a mikrobiológiával kapcsolatos ismeretek oktatás- és kutatástörténetéhez I.,  376–377. o. (2011). ISBN 978-963-08-1874-2 
  26. ↑ A Magyar Immunológiai Társaság által alapított Kesztyűs Loránd-emlékéremmel kitüntettek. (Hozzáférés: 2022. december 14.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Földes_István_(virológus)&oldid=26761304”