Fémhab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alumíniumhab

A fémhabok habformájú anyagok, amiket fémolvadékból habosítással (zárt cellás) vagy fémporral töltött folyadékhabból szintereléssel (nyílt cellás) állítanak elő, térfogatuk legalább 50%-a gáz. Főként alumíniumból készítik, de létezik ezüst-, acél-, réz- és titánhab is.

A fémek (a vízhez hasonlóan) adalékanyagok hozzáadásával tehetőek habosíthatóvá.

Előállításuk kelesztéssel vagy buborékoltatással történik.

Felhasználására több terv is létezik:

  • szuperkönnyű szerkezeti anyagok
  • járművek energiaelnyelő elemei
  • harckocsik páncélzata
  • könnyen karbantartható tűzálló elemek
  • protézisek
  • bútorok
  • mechanikai energia elnyelésére szolgáló (disszipáló) elemek

Magyarországon jelenleg több kutatócsoport és cég foglalkozik fémhab fejlesztéssel. Így a Budapesti Műszaki Egyetemen szintaktikus fémhabokat, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft.-ben nyílt cellás fémhabokat, az Admatis Kft.-ben fémhabból készült termékeket, az Aluinvent Zrt.-nél alumínium habokat fejlesztenek. Egyedülállóan az Aluinvent Zrt.ben folyik fémhab gyártás is [1]. Az Aluinvent Zrt. a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. Anyagfejlesztési Osztályából született spin off cég. Az Aluinvent technológia nemzetközi szabadalmakkal védett. Termékeit főként az építőipar és a védelmi ipar vásárolja. A jelenlegi 30 t/éves kapacitásukat 2015-ben bővítik 1000 t/évre. Jelenlegi fejlesztési területei az autóipar és a gépipar számára gyártott alumíniumhab öntvények, alumíniumhab félkész és egyéb késztermékek. Az Aluinvent Zrt. technológiájával minden fajta alumínium ötvözet habosítható, termékeik lefedik a teljes versenytárs palettát és ezenkívül mikrocellás alumínium habokat is képesek gyártani. Termékeik könnyen megmunkálhatóak, önthetőek és hegeszthetőek és kétszer olyan szilárdak mint a többi alumnium hab.

Földi körülmények között egyenletes szerkezetű habok előállítását, mint a sör csapolása során és után is a folyadék leszivárgását a gravitáció erősen befolyásolja. Az egyik magyar kísérletben is vizsgálták a habok viselkedést a Nemzetközi Űrállomás-on, mivel ott a habokat mikrogravitációs környezetben lehet előállítani[2], ezáltal a folyadékmozgás a habokban jobban megérthetővé válik mert a kapilláris és gravitációs hatásokat ketté lehetett választani.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]