Fárnek Dávid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Fárnek Dávid, Egyházy Dávid (1819. század) evangélikus lelkész, költő.

Élete[szerkesztés]

Székesfehérvárról származott, 1816. november 13-ától a jénai egyetemen tanult, azután prédikátor volt Szákon Komárom megyében; később esperes és a dunántúli evangélikus consistorium ülnöke.

Munkái[szerkesztés]

Több költeményt irt a Szépliteraturai Ajándékba (1822–27.) és az Uraniába (1829–31.); cikkei a Tudom. Gyüjteményben (1823. IX. A hársfának szép és hasznos tulajdonságairól, XI. Superintendens Giszeke Miklós emlékezete, 1830. V. A magyarországi nevezetesebb fürdők.)

Kéziratai: Gödör György életismertetése, költeményei s nehány balladája 1818–27.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.