Ugrás a tartalomhoz

Fácángalamb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fácángalamb
Fácángalamb Aru-szigeti alfaja (Otidiphaps nobilis aruensis), a Bristoli Állatkertben
Fácángalamb Aru-szigeti alfaja
(Otidiphaps nobilis aruensis),
a Bristoli Állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Fácángalamb-formák (Otidiphabinae)
Nem: Otidiphaps
(Gould, 1870)
Faj: O. nobilis
Tudományos név
Otidiphaps nobilis
Gould, 1870
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fácángalamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fácángalamb témájú médiaállományokat és Fácángalamb témájú kategóriát.

A fácángalamb (Otidiphaps nobilis) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Eléggé elkülönült faj a családon belül, egymaga alkotja az Otidiphaps nemet és egyedüli képviselője a fácángalamb-formák (Otidiphabinae) alcsaládnak is.

Tudományos neve szó szerint „túzokszerű galambot” jelent, utalva hogy emlékeztet valamelyest a túzokfélék (Otidae) családjának tagjaira. Köznapi nevén minden nyelvben fácángalambnak hívják, mert felületes ránézésre igen emlékeztet a Délkelet-Ázsiában elterjedt fácánokra.

Előfordulása

[szerkesztés]

A fácángalamb Új-Guinea szigetén és néhány környékbeli szigeten honos. Új-Guinea politikai megosztottsága miatt Indonézia és Pápua Új-Guinea területén is megtalálható. Nyílt erdők lakója.

Alfajai

[szerkesztés]

A fácángalambnak négy elkülönült alfaját ismeri a tudomány, melyek elsősorban a nyakszirten levő tollak színezete alapján különíthetőek el egymástól. Ezek a következők:

  • Zöldtarkójú fácángalamb (Otidiphaps nobilis nobilis) - Új-Guinea szigetének nyugati részén él, nyaka zöldes.
  • Szürketarkójú fácángalamb (Otidiphaps nobilis cervicalis) - Új-Guinea keleti területeinek lakója, nyaka szürkés.
  • Fehértarkójú fácángalamb (Otidiphaps nobilis aruensis) - az Új-Guineától nyugatra elterülő Aru-szigeteken honos, nyakszirtje fehér.
  • Feketetarkójú fácángalamb (Otidiphaps nobilis insularis) - valószínűleg csak a Fergusson-szigeten élő alfaj, nyaka fekete. Veszélyeztetett. Sokáig kihaltnak hitték, hiszen utolsó észlelését 1882-ben dokumentálták, de 2022 őszén egy expedíciónak, helyi lakosok segítségével a sziget két pontján is sikerült felvételeket készítenie egy-egy példányáról.[1]
Otidiphaps nobilis nobilis
Otidiphaps nobilis aruensis

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 46 centiméter. A nagyobb galambfélék közé tartozik, külsőleg hasonlít egy fácánra, főleg az oldalirányban összenyomott farok és a lekerekített szárnyak. Vörös szemgyűrűje van. Színezete szürkés, hátán és szárnyain gesztenyebarna. A különböző alfajok nyakszirtjén a tollak eltérő színűek lehetnek. Mint a galambféléknél általában, a hím és tojó megjelenése hasonló.

Életmódja

[szerkesztés]

A fácángalamb igen emlékeztet az Ázsia déli és délkeleti részén előforduló nagyszámú fácánfajokra. A hasonló külalak az élőhelyekhez való alkalmazkodás eredménye (konvergens evolúció). A fácánfélék családjának egy képviselője sem él Új-Guinea szigetének síkvidéki és hegyi esőerdeiben, ezért az általuk betöltött ökológiai niche-t a galambok foglalták el. A fácángalamb a másutt a fürjek és kisebb fácánok által betöltött élettérben él, így elkerüli a közvetlen versengést a koronásgalamb fajokkal, melyek szintén Új-Guineán élnek és a nagyobb fácánok, fajdok vagy pulykák ökológiai megfelelője.

Nehéz testével rosszul repül, ezért a talajon keresgéli gyümölcsökből, magvakból, bogyókból és ízeltlábúakból álló táplálékát. Táplálékkeresés közben farkát ide-oda mozgatja, ami szintén nagyon emlékeztet a tyúkok hasonló mozgásformáira. Többnyire lassú mozgással keresi táplálékát, de veszély esetén gyorsan tud futni is illetve nagy robajjal száll fel az alacsonyabb fák ágaira.

Szaporodása

[szerkesztés]

A galambokra jellemző módon a hím hangos turbékolással közelít a tojóhoz, miközben sűrűn mozgatja a farkát. Faágakból összetákolt egyszerű fészkét többnyire alacsony fák ágaira vagy bokrokra építi, de olykor fák gyökerei közé, rejtett helyen a talajra is építheti. A fészkelőanyagot többnyire a hím hordja a fészekhez, míg a tojó építi a fészket. Egyetlen fehér színű tojást rak, amely körülbelül négy hét kotlás után kel ki. A kotlásban és a fióka felnevelésében mindkét szülőmadár részt vesz.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Landy-Gyebnár Mónika: 140 éve nem látott madárról készültek felvételek. National Geographic, 2022. november 19. (Hozzáférés: 2022. november 21.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pheasant Pigeon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]